2022. augusztus 18-án (Fotó: NASA/Joel Kowsky)
Már az űrutazások hajnalán kiderült, hogy a súlytalanság sok egyéb mellett egy meglehetősen kellemetlen egészségi hatással is jár: sok űrhajós székrekedéssel küzd. A legtöbbjük idővel túllendül ezen a problémán, de vannak olyanok is, akiket egészen komolyan kínoz. Ezért az asztronauták rendszeresített ellátmányának már sok évtizede állandó tartozéka a hashajtó.
A NASA kezdeményezésére végzett kutatás most feltárta e székrekedés pontos okát. A megállapításainak pedig messzemenő következményei lehetnek a hosszú távú űrutazásokra nézve. Jól ismert, hogy az űrbéli élet az összes szervrendszer közül talán az emésztőrendszer működését borítja fel legjobban. Szinte minden űrhajós küzd kisebb-nagyobb emésztési problémával, a szerencsésebbek csak puffadással, gyomorégéssel, savas refluxszal, a kevésbé szerencsések azonban adott esetben súlyos állapotba is kerülhetnek emiatt.
A Koppenhágai Egyetem kutatói által vezetett vizsgálatban több mint 400 olyan vérmintát elemeztek, amelyek 52, legalább két hónapot az űrben (konkrétan 2006 és 2018 között a Nemzetközi Űrállomáson) töltött űrhajósoktól származtak. Az elemzésben 40 különféle anyagcsereterméket (metabolitot) kerestek, de az eredmények szerint azok koncentrációja állt a legszorosabb kapcsolatban a székrekedés kockázatával, amelyeket a bélbaktériumok termelnek, miközben segítenek lebontani a fehérjéket a vékonybélben.
Úgy tűnik, hogy ha az űrhajós már néhány hetet eltöltött az űrben, a bélbaktériumai valamiért a szokásosnál több fehérjét kezdenek megerjeszteni (fermentálni), és ez az állapot egészen a hazaérkezésig fennmaradhat. A bélbaktériumok normálisan inkább az emberi emésztőenzimek által nehezen kezelhető tápanyagokat, főként a komplex szénhidrátokat, legfőképpen a rostokat bontják le. Különböző emésztőszervi problémák, a rossz táplálkozás, illetve a mozgásszegény életmód hatására azonban a földön is átválthatnak a fehérjékre, aminek itt is hasonló következményei lehetnek.
A kutatók feltételezése szerint az űrbéli mikrogravitáció valószínűleg lelassítja a táplálék bélben történő mozgását. Ezért a bélbaktériumoknak több idejük van lebontani az élelmet, így elfogyaszthatják az összes rostot. Amikor pedig elsődleges táplálékuk elfogyott, a fehérjék felé fordulnak. E felismerésnek messzemenő, meglehetősen aggasztó következményei vannak. A fehérjeerjesztés melléktermékei ugyanis hosszú távon károsak lehetnek az egészségre, például vesekárosodást és mentális zavarokat is okozhatnak, illetve bélgyulladást válthatnak ki.
