Telex
A Politico által megszerzett, az Európai Bizottság által jóváhagyott dokumentum szerint az uniós költségvetés egy részének elosztását a jövőben a tagállamok teljesítménycéljaihoz köthetnék – írja a Portfolio.
A 2021-2027 közötti időszakra szóló 392 milliárd euró értékű, úgynevezett kohéziós finanszírozás nagy részét eddig nem a célok teljesítéséhez kötötték, hanem előre meghatározott fejlettségi kritériumok alapján osztották el.
A kohéziós támogatások célja a növekedés fellendítése Európa szegényebb régióiban, a rendszer úgy működik, hogy a fejletlenebb régióknak többlettámogatásokat biztosítsanak, hogy segítsék az egyes területek felzárkóztatását.
A most felvázolt javasolt változtatás célja, hogy eredményorientáltabb megközelítést vezessen be a pénzeszközök elosztásában, és a kifizetéseket konkrét célok elérésétől tegye függővé.
Hasonló elv alapján történnek jelenleg a járvány után bevezetett költségvetésen kívüli, egyszeri helyreállítási alapból való kifizetések, ezeket is mérföldkövek eléréséhez kötik. A bizottság javaslata alapján azonban nem akarják pontosan lemásolni a helyreállítási alap modelljét. A dokumentum a helyi közösségek és az érdekelt felek nagyobb mértékű bevonására ösztönöz – ami a kritikusok szerint hiányzott a posztpandémiás alapból.
„A teljesítményalapú finanszírozás széles körű támogatást élvez” – írta a Bizottság a Politico birtokába jutott dokumentumban. A Bizottság jelentésében azt írta, hogy a „pénzért reformokat” modell potenciálisan „felgyorsíthatja a pénzügyi végrehajtást, és fokozhatja a politika eredményorientáltságát”. A szöveg azt is hangsúlyozza, hogy erős ellenőrzési és kontrollrendszerekre van szükség – írja a Portfolio.
Hivatalos javaslatot viszont még nem tettek, amint ez megtörténik, a tagállamok kormányainak is lesz beleszólása, ami azt jelenti, hogy hiába kapott többségi támogatást a javaslat a végrehajtó testületen belül, az Európai Unió Tanácsában még könnyen elvérezhet.
A kohéziós finanszírozás az EU 1,2 billió eurós hétéves költségvetésének nagy részét teszi ki. Az EU szegényebb országai – például a dél-európai országok, valamint a 2004-es bővítési kör államai, köztük Magyarország – nagymértékben részesülnek a forrásból.
Az EU esetleges bővítéséről szóló viták nyomán most újra napirendre került a pénz elosztásának kérdése is. Mivel hamarosan Ukrajna és a Nyugat-Balkán több állama is az unió része lehet, ismét előtérbe került, hogy ezek az alapok mennyire hatékonyak a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésében.
A Portfolio elemzése szerint a javasolt reformok mechanizmusként szolgálhatnak az elszámoltathatóság biztosítására és a szükséges reformok ösztönzésére, különösen a demokratikus normákkal kapcsolatos területeken. Az elmúlt években az EU Magyarországgal és Lengyelországgal is konfliktusba került a demokratikus normák be nem tartása miatt, emiatt korlátozott mértékben ugyan, de támogatásokat is visszatartottak. A bizottság javaslata pont ezt próbálná megelőzni, és a kezdetektől fogva reformokhoz kötné az uniós források kifizetését.
Bár a finanszírozás teljesítményi feltételekhez kötése már korábban is felmerült, eddig kevesen támogatták az új rendszert. Főleg azok ellenezték, akiknek a mostani elosztási rendszerben rengeteg felzárkóztatási forrás jut. Sokan már kritizálják a tervet rámutatva, hogy a múltbeli tapasztalatok szerint a kifizetések így lassabbak, több adminisztrációt igényelnek. Mások szerint a visszaélések megelőzése érdekében szilárd ellenőrzési mechanizmusokra van szükség, amelyek jelenleg nem adottak.
A szerkesztő megjegyzése
Az Európai Bizottság másik rendkívül fontos döntéséről is beszámol a Portfolio Az Európai Bizottság nagyon belenyúl a cégek szabályozásába című friss beszámolójában; mint kiemelt szövegében olvasható:
Az Európai Bizottság javaslatot tett az uniós cégjogi szabályozás egyszerűsítésére és az átláthatóság növelésére. Bevezetik az EU összes nyelvén ingyenesen elérhető uniós cégbizonyítványt, valamint a nemzetközi tevékenységet folytató cégeknél életbe lép az egyszeri adatszolgáltatás elve. Mindez rengeteg bürokratikus tehertől szabadíthatja meg a társaságokat, például azáltal hogy megszűnik a hiteles fordításokról szóló kötelezettség.
