Fotó: Seth McAllister / AFP
Telex
„Nagyon régóta várunk már erre az időpontra. Remélem, nem történik semmi addig, ami megváltoztatja, eleget szenvedtek már a családok” – mondta a 2001. szeptember 11-i terrortámadások egyik áldozatának felesége a New York Timesnak még 2019-ben, amikor kitűzték a támadások kitervelőjének tartott Hálid Sejk Mohamed és társai elleni per kezdetének időpontját. A 2021 januárjára kiírt tárgyalás azonban még a támadások huszadik évfordulójára sem hozott eredményt, ahogy a pert újra és újra elhalasztották a Covid-járvány, valamint a tárgyalást vezető bírók egymás utáni nyugdíjba vonulása miatt.
Két éve Mohamed ugyan bűnösnek vallotta magát az ellene felhozott vádakban egy vádalku részeként, de azt az akkori amerikai védelmi miniszter hatályon kívül helyezte. Ezt tavaly egy fellebbviteli bíróság is helybenhagyta. A per folytatódott egy újabb, immár az ötödik bíró vezetésével, aki pár héttel a terrortámadások pénteki, 25. évfordulója előtt tűzte ki a legújabb tárgyalás kezdőidőpontját: csakhogy ez 2028. június ötödikén lesz, több mint másfél évvel később, mint amit az ügyészek szerettek volna.
Az ügyészek dolgát közben megnehezítette, hogy a tárgyalást vezető Michael Schrama alezredes úgy döntött: nem használhatják bizonyító erejűként Mohamed 2007-es vallomását, amit FBI-ügynököknek tett a kubai Guantanamo támaszponton kialakított börtönben. Schrama szerint ugyanis azt nem önként és szabadon tette. Az ügyészek a vallomást az egyik legfontosabb bizonyítékként akarták felhasználni ellene, de a férfi védőügyvédjei főleg arra hivatkozva kérték a figyelmen kívül hagyását, hogy a megelőző években Mohamedet kínvallatásoknak tették ki a CIA titkos európai börtöneiben.
Amerikai egyetemről az al-Kaidába és a CIA titkos börtöneibe
A pakisztáni beludzs kisebbséghez tartozó Hálid Sejk Mohamed az 1980-as évek végén csatlakozott az Afganisztánban a CIA segítségével a szovjetek ellen harcoló mudzsahedinhez. Később az al-Kaida terrorszervezet egyik legmagasabb, szinte Oszama bin Ladennel egyenrangú tagja lett, és ő tervezett meg több súlyos terrortámadást is. „Egy mozgalom sikerességéhez kell egy olyan karizmatikus álmodozó, mint bin Laden, de kellenek olyan operátorok, mint ő (Mohamed), akik képesek végrehajtani a feladatokat” – mondta 2009-ben a New York Timesnak Daniel Byman terrorszakértő.
Az amerikai hírszerzés az 1990-es évek közepén figyelt fel a Kuvaitban született és nevelkedett, majd az Egyesült Államokban gépészmérnökként végzett férfira, aki először 1996-ban vetette fel Oszama bin Ladennek, hogy eltérített repülőgépekkel támadjanak civil célpontokat az Egyesült Államokban. A támadás után aztán meglepődve látta, hogy az amerikai hadsereg válaszul bevonult Afganisztánba, és széleskörű hajtóvadászatot indított az al-Kaida tagjai és vezetői ellen.
Mohamedet végül 2003-ban fogták el Pakisztánban. Azt hitte, hogy majd New Yorkba fogják szállítani egy tárgyalásra, de ehelyett egy Lengyelországban létesített titkos CIA-börtönbe vitték. Itt kínvallatásoknak, egyebek mellett 180 órán át tartó alvásmegvonásnak, valamint több mint 180-szor szimulált vízbe fojtásnak és egyéb erőszaknak tették ki. Még abban az évben egy másik, Romániában található titkos CIA-börtönbe szállították át.
George W. Bush akkori amerikai elnök aztán 2006 szeptemberében jelentette be, hogy a terrortámadások kitervelőjét a kubai Guantanamo-öbölben lévő haditengerészeti bázison kialakított börtönbe szállították át. Bush akkor először ismerte el a titkos CIA-börtönök létezését, amikről egy évvel korábban a Washington Post elsőként számolt be.
Bush akkor, a támadások ötödik évfordulóján kijelentette, hogy az áldozatok családjai régóta várnak az igazságtételre, és közölte, hogy „már nem kell tovább várniuk”, mert a kongresszus által 2006-ban létrehozott katonai bizottság elé fogják állítani az elkövetőket. A tárgyalást 2008-ban a vád ismertetésével megkezdték, Mohamed először jelent meg a nyilvánosság előtt, de az ügy megakadt.
Öt bíró, sok év, nulla ítélet
2009-ben először megreformálták a tárgyalást lefolytató bizottság működését, majd Eric Holder akkori legfőbb ügyész bejelentette, hogy a rendkívüli törvényszék helyett New Yorkban, egy szövetségi bíróságon fogják tárgyalni az ügyét. A guantanamói börtön bezárásának ígéretével kampányoló Barack Obama kormánya azonban főleg a kongresszus ellenállása miatt végül kénytelen volt visszavonulót fújni, és 2011-ben bejelentették, hogy az ügy visszakerül a katonai bizottsághoz.
Mohamed és négy társa ellen 2012-ben emeltek vádat, és májusban jelentek meg az ügyüket tárgyaló bíró előtt. Az ügy végül nem jutott el a tárgyalásig. Eric Holder 2013-ban nagy hibának nevezte egy sajtótájékoztatón, hogy politikai okokból elvették az ügyet a New York-i szövetségi bíróságtól, kijelentve, hogy „a vádlottak már a halálsoron lennének”.
Az ügy előrehaladását bonyolult alkotmányossági és jogi kérdések akadályozták, majd 2019-ben egy új bírót neveztek ki a tárgyalás levezetésére. Ő az év augusztusában 2021. január 11-re tűzte ki a tárgyalás első napját. Azt azonban folyamatosan el-elhalasztották, közbejött ugyanis a Covid-járvány, majd 2020 márciusában az új bíró is nyugdíjba vonult, a helyére kinevezett másik pedig két héttel kinevezése után összeférhetetlenségre hivatkozva lemondott.
2021 augusztusában új bírót neveztek ki, és 2024-ben úgy tűnt, hogy véget érhet a tárgyalás. Hálid Sejk Mohamed ugyanis bűnösnek vallotta magát egy vádalku részeként, amiért cserébe halálbüntetés helyett életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték volna. Bár ezt helybenhagyta a védelmi minisztérium egy, a tárgyalást felügyelő magas rangú tisztviselője is, két nappal később Lloyd Austin akkor védelmi miniszter az áldozatok családtagjainak felháborodása és a republikánus képviselők tiltakozása miatt visszakozott. Egy katonai bíró három hónappal később úgy ítélte meg, hogy a vádalku érvényes, de a döntés ellen Joe Biden kormánya fellebbezett, és egy fellebbviteli bíróság végül semmissé tette az egészet.
Végül megint egy új, immáron az ötödik bíró került képbe, miután tavaly júniusban az addigi bíró szintén nyugdíjba vonult. Az új bíró 2026. augusztus 26-án 2028. június 5-re tűzte ki a tárgyalás kezdetét, miközben az ügyészek 2027. januári kezdést kértek. A bíró azonban úgy ítélte meg, hogy az túl korai lenne, így ugyanis marad még idő a megoldatlan eljárásjogi kérdések rendezésére. A tárgyalás az esküdtek kiválasztásával fog kezdődni, akiket a fegyveres erők tagjai közül fognak kiválasztani.
Ugyanez a bíró, Michael Schrama egy másik, három héttel a terrortámadás 25. évfordulója előtt hozott döntéssel tiltotta meg, hogy az ügyészek bizonyítékként használják a tárgyaláson Mohamed 2007 januárjában az FBI-nak tett vallomását. Az indoklás szerint korábban a CIA kínvallatásnak tette ki, és annak hatása még akkor is félelmet kelthetett a vádlottban. Emellett a tanúvallomás használata ellen szólt a bíró ítélete szerint az is, hogy az FBI ügynökei szándékosan nem közölték Mohameddel, hogy joga van hallgatni, és ügyvédet fogadni, valamint hogy vallomását felhasználhatják az ellene indított bírósági eljárás során.
A döntés után a vezető ügyész a New York Timesnak azt mondta, hogy csapata még vizsgálja az ítéletet. Szeptember 4-én, egy héttel a terrortámadások évfordulója előtt közölték az áldozatokkal és családtagjaikkal, hogy nem fellebbeznek a döntés ellen, mert azzal csak tovább húznák az ügyet, és félő lenne, hogy 2028 nyarán sem tudják elkezdeni Mohamed tárgyalását.
A tárgyalást majd a guantanamói támaszponton külön erre a célra kialakított teremben fogják tartani, ahol a közönség egy háromrétegű, hangszigetelő üvegen át figyelheti az eseményeket. 40 másodperc késéssel hallgatják majd a tárgyalást, hogy a biztonsági tiszt időben el tudja vágni a hangot, ha titkos információk hangzanak el.