A Hét első számának vezércikke hosszas egyeztetések eredménye: voltaképpen kollektív alkotás volt. A főszerkesztő megírta, a helyetteseivel megbeszélte. A fő kérdés persze nem az olvasónak szánt üzenet és a lap programja volt (azt a szerző/trojka kiválóan meg tudta fogalmazni), hanem az adagolás. Mennyi „pártunk és kormányunk”, mennyi Ceausescu elvtárs és mennyi szocializmus kell belé – császárnak, ami a császáré –, illetve mennyi fér belé, anélkül, hogy aztán a cikk egyébről se szóljon.

Ebben a kérdésben – hogy mennyi kell és mennyi fér – a szerkesztőség és a cenzúra/a párt álláspontja meglehetősen eltért. Még az is lehet, hogy a megjelenés halasztása ezeknek az elvtársi egyetértésben lezajló elkeseredett vitáknak, tárgyalásoknak, elhúzódásuknak az eredménye volt… Huszár Sándor Naplója, amelynek rendelkezésünkre álló részéből rövidesen részleteket közlünk, érzékletesen (és nem kevésbé ingerülten, szó szerint kimerítően) megvilágítja ezeket a mozzanatokat.

Mindenesetre azoknak, akik most felróják A Hétnek, főszerkesztőjének a sok pártunk és kormányunkat, a sok szocializmust és Ceausescut, azt ajánljuk, amire értelmes olvasóink már akkor, az első pillanattól kezdve rájöttek: lazán átugrották az illető obszcén részeket – az üzenetre és a programra koncentráltak. Különösen figyelmébe ajánljuk ezt olyan kibiceknek, akik ma azt is megadják a császárnak, ami nem a császáré. (Á. H.)

HUSZÁR SÁNDOR: FELADATAINKRÓL

Új, központi sajtószervvel gazdagodott a romániai művelődés és közélet, olyan új hetilappal, melynek érdeklődési köre az anyagi és szellemi élet valamennyi területére kiterjed, amely a romániai magyar sajtó történetében először vállalkozik arra a sokrétű feladatra, hogy a bel- és külpolitika, irodalom, zene, képzőművészet, film- és színművészet, filozófia, humán- és reáltudományok hazai és világ- problémáinak publicisztikus és esszéisztikus tükrözésével egységes valóság- és világképet alakítson ki az olvasóban, a marxizmus-leninizmus elvi álláspontjáról összefüggéseiben láttassa a társadalmi lét, az alap és felépítmény kérdéseit. Olyan lap kerül ma az olvasó kezébe, amely a nemzetiségi sajtó legjobb hagyományait folytatva, a közös törekvések jegyében és a testvériség szellemében látja és láttatja az ország egész lakosságának életét, a nemzetiségek részvételét az építőmunkában, a romániai magyar dolgozók társadalmi és szellemi megnyilatkozásait.

Az új lap annak a következetesen marxista-leninista nemzeti politikának a legújabb eredménye, amely az ötvenedik évébe lépett Román Kommunista Párt egész történetén végigvonul, és amely – a szocializmus általános ügye részeként – mindig figyelmének előterében állt. A Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke, Nicolae Ceauşescu elvtárs 1968-as gyulafehérvári beszédében a kérdésről megemlékezvén a történelmet hívja tanúul. „Megtekintettem az Egyesülés Múzeumát – mondotta –, amely nagyszerűen felidézi népünk évszázados harcát törekvéseinek megvalósításáért, az e tájakon évszázadok óta együtt élő román, magyar, német dolgozók közös harcát, azoknak a közös harcát, akik nemegyszer vállvetve küzdöttek a külföldi leigázók és saját elnyomóik ellen, harcra keltek a nemzeti és a társadalmi felszabadulásért. Harcaikban győzni csak akkor tudtak, amikor egyesítették erejüket, amikor vállvetve küzdöttek. Ezért szeretném kijelenteni: mindent el kell követnünk, hogy szüntelenül erősítsük a románok, a magyarok, a németek, nemzetiségre való tekintet nélkül Románia összes lakosai barátságát és testvériségét. Elődeink parancsa ez, azoké, akik mindig megmondták, hogy aki ellentétet szít az egyazon területen élő románok, magyarok és németek között, az ellensége saját nemzetiségi érdekeinek…” A szocializmus építésének egyik alapvető programpontja kap itt marxista megfogalmazást, az a törvény, amely jövőnk biztosítéka, amely intézményeink rendeltetését meghatározza.

Milyen feladatokat vall tehát magáénak A Hét? Mindenekelőtt azt, hogy a szocializmus társadalmi harcosának tudja és tekintse magát, olyan lapnak, amelynek legfőbb jellemvonása az elkötelezettség, a Román Kommunista Párt politikájának, a marxista-leninista ideológia, a szocialista demokrácia ügyének tudatos szolgálata. Ám e felemelő elvekhez való hűség csakis a gyakorlatban nyerhet igazolást, a lap állásfoglalásaiban, abban, ahogy tükrözi és értékeli, a társadalmi lét, a gyakorlat és a szellemi élet elveit és jelenségeit.

A Hétnek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítése sokrétű feladatait kell – sajátos jellegének megfelelő formában – alkotó vizsgálat alá vennie. Tájékoztatást kell nyújtania arról a nagyszabású szervezőmunkáról, amely a párt irányításával a gazdasági-társadalmi élet vezetési formáinak és módszereinek, végső fokon tehát a szocialista termelési viszonyok tökéletesítésének érdekében az országban folyik. A párt és a kormány erőfeszítéseiről, hogy a szocialista demokrácia tökéletesítésével, a törvényesség szilárdításával megteremtse minden dolgozó számára a közügyek intézésében való legszélesebb körű részvétel lehetőségeit. A szocialista humánum megtestesülését fogjuk keresni a társadalmi megnyilatkozásokban, az emberi egyéniség kibontakozásának további lehetőségeit, állást foglalván ugyanakkor minden olyan hiba és erkölcsi kinövés ellen, amely gátolja a fejlődést.

A lap oldalainak jelentős részét a szellemi kultúra, a tudományok és művészetek szolgálatába állítja. E tevékenységünkben az a cél vezérel, hogy a világ kultúráját, a – romániai szellemi élet termékeit minél szélesebb rétegek számára tegyük hozzáférhetővé. Ám túl a tájékoztatás feladatán, fő célunk az, hogy felrajzoljuk a szellemi élet mozgásirányát.

Az irodalom és a művészetek látványos fejlődésének lehettünk tanúi az utóbbi években. Az alkotói szabadság és a művészi alkotás határainak kiterjesztése jellemzik ezt a fejlődést, melynek eredménye határozott gondolati irányulás és a művészi formák és alkotási módok sokfélesége. Lapunk örömmel üdvözöl minden olyan kísérletezést, formai újítást, mely tartalmi gazdagodást eredményez és amely a hazai valóság, társadalmi élet és gondolkozás komplex ábrázolását tűzi ki céljául. A Hétnek úgy kell tájékozódnia az irodalmi es művészeti jelenségek sokféleségében, hogy a kommunista módon értelmezett alkotói szabadságot pillanatig sem korlátozva küzdjön a művészeti divatok, a modernség képeben tetszelgő dilettantizmus és eszmétlenség ellen. Hűnek kell maradnia ugyanakkor a kommunista sajtó harci tapasztalataihoz és nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a dogmatizmus és a sematizmus milyen ártalmat jelentett és jelenthet. Álláspontunk tiszta és világos: hiszünk az irodalom és a művészet humánus küldetésében és elkötelezettségében, lappolitikánkat ez határozza meg. Hiszünk abban, hogy az irodalom és művészet a népek és nemzetek közötti közeledés legnemesebb szószólója. Örömmel üdvözölünk ezért minden olyan tevékenységet, amely a világ kulturális vívmányaival gazdagítani akarja o hazai kultúrát, de hirdetni fogjuk, hogy a helyi és időbeli, történelmi és lelkialkati meghatározottság nemzetiségünk irodalma és művészete eredetiségének és fejlődésének egyik legfontosabb feltétele, hazánk, a szocialista Románia kulturális fejlődésének dinamikus feltételei között.

A Hét fő feladatának tartja a romániai magyar irodalom és művészet elemzését, a nemzetiségi sajátosságok és hagyományok érvényesítését és anyanyelvünk művelését. Mindent elkövet ugyanakkor annak érdekében, hogy az irodalom és a művészet a hazai valóságot tükrözze, azt a nagy szellemi pezsgést és erkölcsi forrást, amely az új társadalmi és emberi viszonyok kialakulásának jellemzője és velejárója. Legszebb hagyományaink közül való a testvériség, a román nép és a nemzetiségek kulturális közössége és gazdagító egymásra hatása, melynek ápolását hazafias kötelességünknek érezzük.

A modern tudományok, de mindenekelőtt azok társadalmi, politikai, etikai, egyszóval humánus vonatkozásainak publicisztikai tükrözése lapunk talán legszembetűnőbb nóvuma. Társadalmunkban mérhetetlenül megnőtt és tovább növekszik a tudományok jelentősége. Fejlődésünk nagy mértékben függ attól a műszaki és tudományos forradalmi folyamattól, amely az egész világot átfogja. Ügy érezzük, csonka az a világkép, amelyből hiányoznak a modern tudományok vívmányainak ismeretelméleti és általános emberi vonatkozásai. Az ország és a nagyvilág tudományos eredményeinek összefoglaló közvetítésével, elemzésével és magyarázásával a lap a harmonikusan fejlett ember szocialista eszményét igyekszik szolgálni. A marxista filozófiának, a kor filozófiai gondolkodásának, humán- és reáltudományoknak szentelt oldalaival a lap fóruma kíván lenni az egyes tudományágakban tevékenykedő és közérdekű mondanivalóval jelentkező tudósoknak és publicistáknak. Népszerűsíteni és terjeszteni fogjuk a marxi-lenini filozófiának a valóság új jelenségeit általánosító eredményeit a magyar értelmiségiek körében. Állásfoglalóan közvetítjük az eszmei tisztázódás folyamatát, a régi és új gondolkodás harcát, amely a szocialista tudat kialakításának útja és feltétele. Tükrözni igyekszünk ugyanakkor azt a nemzetközi méretű konfrontációt és harcot, amely a világ és a lét alapvető kérdéseiben a haladó és a visszahúzó erők között zajlik.

Felmerül ezek után a kérdés, hogy az egyes szaktudományok és művészeti ágak művelői milyen mértékben érezhetik magukénak A Hét oldalait. Elvi, irányulási kérdés ez, amit jó kezdetben tisztáznunk. A Hét szerkesztői lapjukat a művelődni vágyó olvasónak szánják, nem az egyes szakterületek kisszámú értőinek. A lap csak annyiban lehet a művészé, a tudósé, vagy más szakemberé, amennyiben az olvasóé is egyben.

A modern kor embere nem szigetelheti ki hazáját a világból. Elénk figyelemmel fogjuk kísérni a világszervezetek munkáját, amelyeknek tevékenységében Románia jelentős részt vállalt, nemzetközi tekintélyt és elismerést szerezve az országnak. Részletesen fogjuk ismertetni azt az álláspontot, amelyet hazánk a nemzetközi életben képvisel, az ország külpolitikai gyakorlatát, amely a teljes jogegyenlőség, a függetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elvein alapul. Lapunk híven igyekszik tükrözni pártunknak és államunknak azt az állandó törekvését, amely oz összes szocialista országokkal való szoros barátságra, valamint – társadalmi rendszertől függetlenül – minden országgal való együttműködésre irányul.

Az új központi lap megjelenése nemcsak kulturális életünk eseménye, hanem egyben és mindenekelőtt a párt következetes marxista-leninista nemzetiségi politikájának eredménye. Pártunk szándékai értelmében az értelem és a művészi szó erejével hirdeti a testvériség eszméjét, gonddal és felelősséggel vizsgálja nemzetiségi intézményeink, iskoláink tevékenységét. A szerkesztők, akik a romániai magyar nemzetiség új orgánumát remélhetőleg hosszú és eredményes útján elindítják, tisztában vannak felelősségükkel. Tudják, hogy a lap küldetésének lényege minden becsületes, hazájához és nemzetiségéhez, a szocializmus ügyéhez és az ország érdekeihez hű lélek összefogása, minden helyes törekvés egységes mederbe terelése. Tisztában vagyunk azzal, hogy a provincializmus nem földrajzi elhelyezkedés, hanem szellemiség kérdése, ezért áll távol tőlünk, hogy bármilyen kérdésben az egyetlen helyes álláspont letéteményeseinek higgyük magunkat. Ellenkezőleg: hisszük és valljuk, hogy a párt által ránk bízott feladatokat csakis az összes román és nemzetiségi lapok és szakemberek testvéri, elvtársi segítségével teljesíthetjük.

Eszményünk nem a nyugalom, hanem az alkotó nyugtalanság és a problémákkal való bátor szembenézés. Ennek igyekszik A Hét minden erejével eleget tenni, hogy elnyerje az olvasók széles rétegeinek bizalmát, hogy hűségesen szolgálja a szocializmus építésének ügyét hazánkban.