„A kultúrbékén fogunk dolgozni, de ez azt is jelenti, hogy feltárjuk és néven nevezzük a pusztító Gyurcsány-Orbán-rendszer kultúra terén is elkövetett bűneit, lopásait, megnevezzük a felelősöket, és a rendelkezésünkre álló jogi eszközökkel kezelni igyekszünk azok következményeit.” – mondja ezt Tarr Zoltán kulturális miniszter
Miről beszél ez a jóember
Akkor nézzük, mi volt és mi nem volt.
2002-2010. között:
lett filmtörvény és a filmgyártást fellendítő adókedvezmény-rendszer, bevezettük a kulturális TAO-t és az előadó-művészeti törvényt, amelyek kiszámíthatóbb finanszírozást adtak a kulturális szereplőknek, megépült a MÜPA, Pécs Európa Kulturális Fővárosa lett, jelentős színházi felújítások zajlottak a fővárosban és vidéken is, Kertész Imre Nobel-díjat kapott.
Nem volt: 
könyvfóliázás, nem volt ideológiai listázás,nem tettük tönkre módszeresen a független színházi társulatokat, nem szántottuk be az SZFE-t, nem volt önkormányzati színházi einstand, nem párthűség alapján tüntettünk ki művészeket
Nem arról szólt a kultúrpolitika, hogy ki a „mi emberünk” és ki nem. És ha valaki a kultúra szabadságáról beszél, akkor érdemes emlékezni arra is, hogy volt időszak Magyarországon, amikor a kulturális politika inkább intézményeket épített, mintsem kulturális lövészárkokat. Például 2002-2010 között is
A szerző Facebook-bejegyzése 2026. június 12-én.
A szekesztő megjegyzése
A múltat végképp eltörölni. Leg(alább)inkább az „óbaloldalét”. A tizenhat évvel ezelőtt elmúlt nyolc évet. A lényeg a harc.
? Der Kulturkampf geht weiter. La guerre culturelle se poursuit. The culture war continues. A kultúrharc – ja, kultúrbéke lesz a neve – folytatódik?