A román katasztrófavédelmi bizottság pénteken újabb rendkívüli beavatkozásokról döntött, mert a Duna vízhozama továbbra is történelmi mélypont közelében van. Ideiglenes gátat építenek a Dunán, az Olt folyó víztározóiból pedig öt napon át engednek le a víztartalékból, hogy ismét elegendő víz jusson a csernavodai atomerőműhöz – írja az Agerpres hírügynökség a kormány közleménye nyomán.
A gátat az Ostrovi-ágon, vagyis az Öreg-Duna egyik szakaszán építik meg, hogy a kevés vizet nagyobb arányban a Duna–Fekete-tenger-csatorna és az atomerőmű vízkivétele felé tereljék. A munkába a hadsereget is bevonják: katonai búvárokat, valamint a vízmélységet és a mederviszonyokat mérő szakembereket küldenek a helyszínre. Közben folytatják a mederkotrást is, és nagy teljesítményű szivattyúkat készítenek elő arra az esetre, ha ezekkel kellene fenntartani a szükséges vízszintet az erőműnél.
Szombattól az állami Hidroelectrica az Olt folyó víztározóiból öt napon keresztül átlagosan másodpercenként 50 köbméterrel több vizet enged le. Az Olt a Dunába torkollik, így ezzel valamelyest növelhetik a folyó vízhozamát. A manőver közben az Olt vízerőművei plusz villamos energiát is termelnek. A Duna–Fekete-tenger-csatorna vize szintén tartalék: szükség esetén innen is engedhetnek vizet az atomerőmű felé.
A kormányzati közlés úgy fogalmaz, hogy az intézkedések célja a csernavodai atomerőmű működésének fenntartása. Az erőmű jelenleg nem termel áramot: az 1-es reaktort július 28-án, a 2-est augusztus 13-án állították le az extrém alacsony vízszintű Duna miatt. A Nuclearelectrica akkor azt közölte, hogy mindkét reaktor biztonságos leállított állapotban van, és külön bejelentést tesz majd a visszakapcsolásukról. Ilyen közlés szombat reggelig nem jelent meg, vagyis a mostani beavatkozások valójában az újraindításhoz szükséges vízellátást próbálják biztosítani.
A csernavodai létesítmény Románia egyetlen atomerőműve. A két reaktor együtt több mint 1400 megawattos, és normális körülmények között az ország villamosenergia-fogyasztásának nagyjából ötödét fedezik. A kiesésüket az teszi különösen kellemetlenné, hogy ugyanaz az aszály a vízerőművek termelését is visszafogja, ezért Romániának többet kell támaszkodnia gáz- és szénerőművekre, illetve importra.
A román hatóságok hetek óta egyre rendkívülibb módszerekkel próbálnak több vizet juttatni az erőműhöz. Augusztus elején felrobbantottak egy Duna-medri sziklát, kotorták a medret, és kővel megrakott uszályokat is elsüllyesztettek, hogy megváltoztassák a víz áramlását. Ezzel majdnem egy héttel tovább tudták működtetni az utolsó, üzemben maradt reaktort, de a Duna tovább apadt. Augusztus közepén a folyó Romániába érkezésénél másodpercenként 1350 köbméteres vízhozamot mértek, miközben az augusztusi sokéves átlag 3900 köbméter.
Magyarországon közben hasonló küzdelem zajlik a Paksi Atomerőműnél. A Duna alacsony vízállásán elsüllyesztett bárkákkal és egy épülő fenékküszöbbel próbálnak segíteni. A magyar kormány szerint ezzel 15 centiméterrel sikerült megemelni a vízszintet az erőműnél. Szerdán még Paks nyolc turbinájából kettő termelt, de Magyar Péter miniszterelnök szerint a Duna emelkedésével vasárnaptól elkezdhetik visszakapcsolni a többit is.
