Azt kérdezi tőlem egy kedves troll, hogy én miért gyűlölöm a magyarokat. Pontosabban, úgy kérdezi: miért gyűlöljük mi a magyarokat?
Fáj nekem, ha így teszik fel a kérdést, mert az illető troll ezek szerint nem feltételezi rólam, hogy én egyedül is képes vagyok gyűlölni valakit. Magyart, vagy nem magyart, bárkit. És azt gondolja, hogy ehhez, vagyis a magyarok gyűlöletéhez, többen kellünk.
Azt sejti és sejteti ez a drága troll, hogy létezik egy társaság, akiket ő nemes egyszerűséggel törpe kisebbségnek nevez, s akik, magyargyűlölés céljából, rendszeres időközönként összejönnek. Ilyenkor mindenki hoz magával valamit – süteményt, üdítőt, vagy egy üveg bort –, és az előre elhatározott tematika mentén közösen gyűlöljük a magyarokat.
Így képzelheti a drága troll azoknak a mindennapjait, akik nem úgy gondolkodnak, mint ő. (Ők.) Talán még az is belefér a fantáziájába, hogy nincs mindig ott mindenki ezeken a magyargyűlölő összejöveteleken, ilyenkor a hiányzók kimentik magukat: bocs hölgyek és urak, ma nem tudok menni, túlórázom a hivatalban, a gyereknek van a születésnapja, gyűlöljétek ma nélkülem a magyarokat, csók a család, a jövő héten találkozunk, tartsatok ki.
Néhányszor megpróbáltam elképzelni a drága trollt. Nő lehet, vagy férfi? Idős, vagy fiatal? Mezítláb ül a szövegszerkesztő előtt, egy szál kisgatyában, kezében egy sörrel, vagy fröccsel küzdve a nyári rekkenővel? Netán öltönyös, nyakkendős irodista, aki felsőbb utasításra, szakmányban írja nekem és nyilván másoknak a magyarvédő hozzászólásait?
Nem szoktam a trolloknak válaszolni, nyilván el sem várják. Most azonban kivételesen kegyet gyakorlok, hogy legalább ennek a legutóbbinak ne kelljen hülyén meghalnia. Már amennyiben élőlény, és nem egy írórobot.
Tehát, a válaszom: drága troll, nem gyűlölöm a magyarokat. Soha ilyet le nem írtam, nem is gondoltam.
Nem tagadom, nem minden magyart kedvelek. Ön sem szeret minden magyart, gondolom, értem sincs különösebben oda. Sőt, azokért sem, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak a világról. Ettől azonban még nem gondolom Önről és troll-társairól, hogy gyűlölné a magyarokat.
Ha érdekli a véleményem a magyarokról: mi is olyanok vagyunk, mint bármelyik más nációja a világnak. Sokfélék. Vannak közöttünk kedvesek és gonoszak, okosak és buták, kreatívak és tehetségtelenek, tisztességesek és gazemberek.
Bartók Béla is magyar volt. Szálasi Ferenc szintén.
A szerző facebook-bejegyzése 2026. júniu 10-én.