Az EU két meghatározó intézménye a bíróságon találkozhat a Magyarországnak megítélt tízmilliárdos forrásfelszabadítás ügyében. Az EP-képviselők súlyos döntéseket sürgetnek a magyar kabinettel szemben.
Nagy többséggel, 345 igen és 104 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön az Európai Parlament (EP) a magyarországi helyzetről és a befagyasztott uniós forrásokról szóló állásfoglalást, amelyet öt frakció terjesztett elő.
A határozat kilátásba helyezi, hogy az EP keresetet fog benyújtani az EU Bíróságán, amiért az Európai Bizottság (EB) tavaly decemberben felszabadított 10,2 milliárd euró felzárkóztatási támogatást Magyarország számára. A biztosi kollégium szerint a döntés jogszerű volt, a képviselő-testület vitatja ezt. Többsége szerint a pénzt túl korán adták oda, hogy meggyőzzék Orbán Viktort, ejtse vétóját Ukrajna uniós tagságával szemben.
Orbán Viktor megvétózta Ukrajna 50 milliárd eurós EU-s támogatását – Az ügyben a jövő évi EU-csúcsig nem születhet döntés.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök a szerdai parlamenti vitában megerősítette: a magyar kormány teljesítette a brüsszeli elvárásokat, végrehajtotta a zárolt pénz feloldásához kötött igazságszolgáltatási reformot. A képviselők azonban úgy vélik, hogy Magyarországon továbbra sem garantált a bíróságok függetlensége, a meghozott intézkedések nem nyújtanak elég biztosítékot a politikai befolyással szemben és lehetőség van a megkerülésükre. Ezért az állásfoglalásban utasítják az EP Jogi Bizottságát, hogy kérje ki jogi szakértők véleményét, majd ezt követően kezdeményezzen keresetet az uniós bíróságon a bizottsági döntés jogszerűségének megállapítására. Egyben emlékeztetnek rá, hogy a parlament felhasználhat minden rendelkezésre álló jogi és politikai eszközt, ha a biztosok engednek a zsarolásnak és forrásokat szabadítanak fel a feltételek teljesítése nélkül. Az Újítsuk meg Európát nevű liberális frakció szerette volna, ha a határozat egyértelműbben fogalmaz és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti meg az Európai Bizottságot, amennyiben újabb felfüggesztett pénzeket tesz elérhetővé Magyarország számára, javaslata azonban nem kapott többséget a szavazáson.
Az EP-képviselők többsége szerint Von der Leyen engedett Orbán zsarolásának – Az Európai Bizottság nagy bajban lesz, ha feltételek teljesítése nélkül szabadít fel…
Perrel fenyegetik az EP-képviselők az Európai Bizottságot, amiért fizet az Orbán-kormánynak – Szerintük Magyarországon még a reformok után sem független az…
A határozatban a parlament leszögezi: amint a feltételek teljesülnek, az uniós forrásokat el kell juttatni a magyar lakossághoz, többek között a helyi és regionális önkormányzatoknak, valamint a civil társadalomnak nyújtott közvetlen finanszírozás révén.
Az EP véleménye szerint a magyar miniszterelnök sérti a lojális együttműködés elvét azzal, hogy blokkolja az EU többéves költségvetésének felülvizsgálatáról és az ukrajnai segélycsomagról szóló döntést. “Az EU semmilyen módon sem engedhet a zsarolásnak, és nem alkudozhat az EU és szövetségesei stratégiai érdekeiről úgy, hogy cserébe feladja értékeit”, áll a szövegben, utalva a kormányfő decemberi vétójára.
A képviselő-testület továbbra is úgy véli, hogy az Orbán-kormány szándékosan és szisztematikusan aláássa az európai értékeket.
Ezért felszólítja az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsot és a miniszteri szintű EU Tanácsot, hogy állapítsák meg: Magyarország tartósan és súlyosan megsérti-e az uniós értékeket. A huszonhat tagállam a több mint öt éve tartó és döntéseket eddig nem produkáló hetes cikkelyes eljárás keretében juthat erre az álláspontra, aminek eredményeként megvonhat a magyar kormánytól bizonyos, a tagsággal járó jogokat, például szavazati jogot. Egy párhuzamosan futó, 125 aláírást tartalmazó parlamenti petíció is arra kéri az EP elnökét, hogy a képviselő-testület önálló indítványban sürgessen lépéseket a folyamatban. A finn kereszténydemokrata Petri Sarvamaa, az aláírásgyűjtés kezdeményezője lapunknak azzal magyarázta az akciót, hogy az idő sürget, mivel Magyarország valóban kezd ártani az Unió döntéshozatali képességének. Egy csütörtökön elfogadott és az alapvető jogok helyzetével foglalkozó jelentés szintén felkéri az uniós vezetőket, hogy állapítsák meg a hetes cikkelyes procedúra keretében, Magyarország elkövetett-e súlyos és folyamatos jogsértést.
A képviselők a friss állásfoglalásban ismét felvetik, hogy a magyar kormány képes lesz-e hitelesen betölteni az EU Tanács soros elnökségével járó feladatot, mivel működése sérti az uniós jogot és értékeket. Egy ehhez fűzött módosító indítvány, amely felhívja a kormányokat, hogy függesszék fel a magyar elnökséget, nem kapott többséget. Az EP tagjai aggódnak amiatt is, hogy az állam- és kormányfői testület vezetőjének a vártnál hamarabb megüresedő posztjára átmenetileg Orbán Viktor kerülhet, ezért gyors döntést szorgalmaznak a “kockázatok csökkentésére”.
Az EP állásfoglalásnak nincs kötelező jogi ereje.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2024. január 18-án.
