Utoljára tavaly szeptemberben bírálta állásfoglalásban a magyar kormányt az Európai Parlament, majd most, négy hónap elteltével ismét kemény bírálatokat fogalmaztak meg. Az óriási többséggel, 345 igen szavazattal, 104 ellenében és 29 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők komoly aggodalmukat fejezik ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok további eróziója miatt Magyarországon, különösen a nemrég elfogadott úgynevezett „nemzeti szuverenitásvédelmi” csomag nyomán, amelyet Oroszország hírhedt „külföldi ügynökökről” szóló törvényéhez hasonlítanak.
Az állásfoglalásba beépítették azt a kezdeményezést is, amelyet Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő indított útjára azért, hogy a tagállamok korlátozzák Magyarország szavazati jogát. Ezért az EP felszólítja az Európai Tanácsot, hogy a 7. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás keretében állapítsa meg, hogy Magyarország elkövette-e az uniós értékek „súlyos és tartós megsértését”. Erre hivatkozással lehet döntést hozni a szavazati jogról. Ezt az eljárást csak az Európai Bizottság, vagy kilenc tagállam kezdeményezheti. Míg az uniós értékek tartós megsértésének kimondásához egyhangú szavazat szükséges, a szankciókhoz már elegendő a négyötödös többség.
Az EP-képviselők az állásfoglalásban elítélik Orbán Viktor miniszterelnök fellépését is, aki tavaly decemberben „az EU stratégiai érdekeinek teljes mértékű figyelmen kívül hagyásával és megsértésével” blokkolta az EU többéves pénzügyi keretének felülvizsgálatáról, és az ukrajnai segélycsomagról szóló döntést, és úgy vélik, hogy „az ilyen fellépések sértik a Szerződésekben rögzített lojális együttműködés elvét”. Kiemelték, hogy az EU semmilyen módon sem engedhet a zsarolásnak. Az EP sajnálatát fejezi ki, hogy a Bizottság úgy döntött, felszabadít 10,2 milliárd eurót a korábban befagyasztott forrásokból, annak ellenére, hogy a Parlament értékelése szerint nem teljesültek az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó kért reformok, és hogy a Bizottság nemrég meghosszabbította a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet intézkedéseinek alkalmazását.
j„A különböző szabályok szerinti uniós források felszabadításához szükséges intézkedéseket egységes csomagként kell kezelni” – mondják a képviselők, akik szerint nem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha bármelyik területen továbbra is hiányosságok állnak fenn. A Parlament megvizsgálja, hogy kell-e jogi lépéseket tenni a források részleges feloldásáról szóló határozat hatályon kívül helyezése érdekében.
Mindezek fényében az EP megkérdőjelezi, hogy a magyar kormány képes lesz-e eleget tenni feladatainak 2024 második felében, és figyelmeztet arra, hogy amennyiben az Európai Tanács elnöki tisztsége megüresedik, ezek a feladatok a magyar miniszterelnökre hárulnának az ország féléves tanácsi elnöksége alatt. A képviselők arra kérik a Tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldásokat e kockázatok mérséklésére, és a Tanács döntéshozatali folyamatának reformjára szólítanak fel, hogy megszűnjön a vétójoggal való visszaélés és a zsarolás.
„Szégyenletes és abszurd, hogy az Európai Parlament azért akarja felfüggeszteni Magyarország szavazati jogát, mert fontos politikai kérdésekben nem értünk egyet. Ez a legalja mindennek” – mondta el az Európai Parlamentben szerdán, az ezzel a témával kapcsolatos vitában Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője Strasbourgban. Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának delegációvezetője kiemelte: Ukrajnát segíteni kell, de ezt az uniós költségvetésen kívül kell megtenni, és nem lehet közös hitelből finanszírozni.
