„Szerintetek véletlen az, hogy tizenhat évre akarják leszállítani a választási korhatárt? Nemsokára eljutunk oda, hogy az a tizenhat éves kölyök, akinek halvány segédfogalma sincs semmihez, és a közértben egy üveg sört sem vehet, vidáman elmehet majd szavazni” – mondta Bayer Zsolt Tusványoson a fiatalokról, akik ugyan sört valóban nem vehetnek a boltban, de a Fidesz egyik nagy bűnének köszönhetően már nem tankötelesek, és vállalhatnak munkát is. De még nem szavazhatnak.

Most úgy tűnik, a Tisza-kormány új választási törvénye megadhatja majd a szavazati jogot a tizenhat éven felülieknek, ami majd 200 ezer új választó belépését jelentheti a politikai szcénába.

Mint az a fenti példából is látszik, a Fidesz körüli megmondóemberek, akik egyébként is be vannak rágva a fiatalokra, mert úgy hiszik, hogy miattuk veszett el a választás, már előre pánikolnak. (Bayer Zsolt egyébként is nagymestere a fiatalok leereszkedő stílusban történő, sokszor trágár alázásának, így elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a korosztályban mikroszkóppal is alig találni Fidesz-szavazót.) Nem véletlen, hogy ők most nem lelkesek a helyzettől, de hatalmas tévedésben vannak, ha még mindig nem néztek szembe a ténnyel, hogy hatvan év alatt az összes korosztályban kikaptak a Tiszától.

A tizenhat éves választói korhatár hallatán sokan ráncolják a szemöldöküket, mondván, ők még csak éretlen, tapasztalatlan, befolyásolható gyerekek. Pedig tény, hogy a fiatalok körében zajlott lázadás hatalmas szög volt a NER koporsójába. Az utóbbi évek diáktüntetéseinek főszereplői a középiskolások voltak, még csak nem is az egyetemisták. Mert, mint arra Nagy Ádám és Szalóki Viktor ifjúságkutatók rámutattak a Népszavának adott interjúban, ma már egyáltalán nem egyértelmű az sem, hogy egy idősebb ember tájékozottabb, mint egy fiatal.

A mai gyerekek sokkal hamarabb találkoznak politikai tartalmakkal, amennyiben érdeklődnek irántuk. Akit meg nem érdekel a közélet, az jó eséllyel tizennyolc éves korára sem mélyed el benne pusztán azért, mert már szavazhat. Azt, hogy ki „alkalmas” vagy „méltó” a szavazásra, egy demokráciában nem lehet megkérdőjelezni, és nagyon veszélyes kapukat nyithat ki, aki ezt megteszi, mert hamar az idősek, a munkanélküliek vagy éppen az alacsonyan képzettek, ne adj’ isten a határon túliak kerülhetnek a célkeresztbe.

Egyáltalán nem biztos az sem, hogy az új szavazói réteg automatikusan a Tisza táborát erősítené.

Megjelenhet akár egy új generációs párt, és a jelenlegiek is kénytelenek lennének olyan témákat is fölkarolni, amelyekkel eddig nem foglalkoztak elég alaposan – mint például a lakhatás vagy a klímaváltozás kérdése. Vagyis színesebbé, versengőbbé válhatna a politikai paletta, ez pedig még soha nem ártott a demokráciának.

Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2026. július 27-én.