Nyilatkozatot adott ki Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa a szovjet katonai közigazgatás által Kárpátalján 1944–1946 között elkövetett bűncselekmények elismeréséről és elítéléséről.
Az Ukrinform tudósítása szerint 261 képviselő szavazott a javaslatra csütörtökön.
Lapunk úgy tudja, az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által elfogadott közlemény az alábbiakat is tartalmazza: „Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának nyilatkozata a szovjet katonai közigazgatás által Kárpátalján 1944–1946 között elkövetett bűncselekmények elismeréséről és elítéléséről
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa kifejezi elvi álláspontját az 1944-1946 között Kárpátalján történt tragikus eseményekkel kapcsolatban, amelyek a szovjet katonai közigazgatás létrehozásához és a régió ezt követő erőszakos szovjetizálásához kapcsolódtak. 1944 őszén, a magyar és német csapatok visszavonulását követően Kárpátalja területe azonnal a szovjet katonai közigazgatás ellenőrzése alá került. Ebben az időszakban a szovjet katonai közigazgatás az NKVD és a SZMERS alkalmazottai és szervei révén tömegesen és törvénytelenül tartóztatta le Kárpátalja 18 és 50 év közötti civil férfi lakosságát, az úgynevezett munkatáborokba történő »mozgósítás« ürügyén. Kárpátalja békés lakosainak ezreit bírósági határozat nélkül deportálták a GULAG rendszer koncentrációs táboraiba. Ukrajna mint demokratikus állam, amely elismeri a jogállamiság elvét és elítéli a totalitarizmus minden megnyilvánulását, erkölcsi kötelességének tekinti: hivatalosan elismerni a szovjet katonai közigazgatás által Kárpátalja magyar nemzetiségű civil lakossága ellen elkövetett tömeges megtorlásokat, az úgynevezett »málenkij robotot«, valamint a Kárpátalja német nemzetiségű civil lakossága elleni megtorlásokat mint a kommunista totalitárius rezsim által 1944–1946 között elkövetett bűncselekményeket”.
Még tavaly májusban a Kárpátalja hetilap írt arról, hogy Ruszlan Sztefancsuk, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnöke jelezte, hogy a parlament olyan határozattervezeten dolgozik, amely elismeri és elítéli a szovjet rezsim 1944-1946 közötti, kárpátaljai magyarok és németek ellen elkövetett rémtetteit. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) akkor üdvözölte a kezdeményezést, és emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan szorgalmazzák a szovjet terror magyar áldozatainak hivatalos rehabilitációját. Azt is írták, a múlt feldolgozása és az ártatlan áldozatok emlékének hivatalos elismerése nemcsak történelmi igazságtétel, hanem az ukrajnai kisebbségek jogbiztonságának szempontjából is kiemelt jelentőségű.
Kérdés, ez hogyan befolyásolja majd a magyar-ukrán kapcsolatokat. A Kyiv Post arról írt a napokban, hogy a magyar kormány harmadszor is blokkolta Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát, és csak akkor hajlandó ezen változtatni, ha az ország előrelépést mutat a magyar kisebbség jogainak védelmében. Orbán Anita külügyminiszter kedden arról beszélt az MTI szerint, Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban szilárd az álláspontjuk, a gyorsított eljárást semmilyen körülmények között nem támogatják. Most azt várják, hogy a júniusban kitárgyalt kisebbségi megállapodást hajtsák végre az ukránok. Mint mondta, az ukrán parlamentnek kell elfogadnia azokat a törvénymódosításokat, amelyek biztosítják a magyar kisebbség jogait az oktatás, a kultúra és a politikai képviselet terén. A megállapodás oktatást érintő részének végrehajtási határideje 2026. december 31., más területei esetében pedig 2027-ben várható a helyzet rendezése – ismertette a miniszter.
