Szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában elhunyt Nádas Péter – közölték az író Facebook-oldalán. Hozzátették, hogy a hírt a család kérésére teszik közzé, és ezúton kérik az olvasókat és a sajtó munkatársait, további tájékoztatásig tartsák tiszteletben, hogy nem kívánnak nyilatkozni.
Nádas Péter 1942. október 14-én született Budapesten; Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró, esszéista, de fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. Nyolcvanhárom éves volt. Utolsó könyve, a Halott barátaim 2025-ben jelent meg a Sárközy & Társai gondozásában. 1958-ban fényképész szakmunkás lett, gyakornokként a Nők Lapja szerkesztőségében dolgozott, elvégezte a MÚOSZ újságíró-iskoláját, a katonaság után a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt.
1967-ben megjelent első kötete, A Biblia, két évre rá a Kulcskereső játék című novelláskötete. 1972-ben befejezte az Egy családregény vége című munkáját, amely csak 1977-ben jelent meg. 1974 és 1979 között a Gyermekünk című lap olvasószerkesztője volt, 1980-ban a győri Kisfaludy Színházhoz szerződött lektornak. 1981-82-ben ösztöndíjjal Nyugat-Berlinben élt, 1982-ben megjelent három színházi művét tartalmazó Színtér című kötete. Az író 1984 óta élt és dolgozott a Zala megyei Gombosszegen. 1986-ban jelent meg monumentális nagyregénye, az írói ábrázolásmódot megújító Emlékiratok könyve, amelyen 1973-tól dolgozott. 1988-ban Játéktér, 1991-ben Az égi és földi szerelemről címmel jelent meg esszékötete.
1992 áprilisában az európai irodalom terén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért – második magyarként -–megkapta az 1991-es osztrák Irodalmi Állami Díjat. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. Ugyanebben az évben infarktust kapott, újraélesztették és megműtötték, a nemlét közelségének megtapasztalásából született Saját halál című kötete.
Felépülése után tovább dolgozott Párhuzamos történetek című regényén, amely csaknem húszévnyi alkotómunka után 2005-ben jelent meg. Ugyanebben az évben jelent meg a Párhuzamos olvasókönyv, amelynek egy része munkanapló, emellett esszéket, képeket, jegyzeteket is közöl a regénnyel kapcsolatban. 2016-ban jelent meg Az élet sója című kötete. 2017-ben publikálta Világló részletek című monumentális, sokrétegű, súlyos családi és társadalmi kérdéseket érintő memoárját. 2022-ben jelent meg Rémtörténetek című regénye, 2025-ben a Szünet nélkül című kötet, valamint a Halott barátaim című könyve.
Pályafutása során számos elismerést kapott, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, a Würth-díjat, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjét. Nevét többször is a Nobel-díj várományosai között emlegették.
„A legnagyobb magyarok közül való”
„Isten Önnel, Művész Úr!” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
Ez az ország, ez a város rengeteget köszönhet Nádas Péternek, és „most már örökké bánhatjuk, hogy ezt meghálálni nem leszünk képesek” – fogalmazott Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-bejegyzésében. Azt írta: Nádas Péter a főváros méltó díszpolgára, „nem feltette Budapestet a térképre, hanem megmutatta országnak-világnak, hogy hol is van ez a város Európában”. „Az ő Budapestje rémisztő és derűs, félelmetes és otthonos, ismerős és rejtélyes, csúnya és szép, embertelen és szolidáris. Nádas Péter Budapestje olyan, amilyennek szeretjük. És amilyennek szeretjük utálni” – tette hozzá. A főpolgármester azt írta: „Nádas Péter egyszerre a legmagasabb szintű világirodalom és a legszebb, a legfinomabb, leginkább szívet melengető magyar irodalom”. Tőle tudjuk, hogy vannak „Párhuzamos történetek és igen, a Rémtörténetek mellett mindig van Valamennyi fény”. Nádas Péter nem egyszerűen történeteket írt, megtanított másképpen látni: hogy a legmélyebb igazságok gyakran a legkisebb részletekben rejtőznek. És Nádas Péter birtokában volt a legmélyebb igazságoknak – emelte ki. A főpolgármester szerint „megrendítő nagysága talán abban rejlik, ahogyan képes volt mélyen, a legbelsőbb rétegekig belehatolni az olvasójába. És közben arra emlékeztetni bennünket, hogy a világ megértésének első feltétele nem a bizonyosság, hanem a figyelem”. „A lélek emlékezete nélkül a test nem érthető” – idézett Nádas Péter Saját halál című művéből Karácsony Gergely azzal zárva bejegyzését: „Isten nyugosztalja Nádas Pétert, a legnagyobb írók, a legnagyobb magyar írók, a legnagyobb magyarok közül valót”.
Nádas Péter személyében korszakos magyar író távozott kulturális életünkből. Hatalmas veszteség ez nemcsak Magyarország, de a teljes világirodalom számára is – méltatta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Nádas Pétert a Facebookon. „Köszönjük neki, hogy megmutatta a világnak, mit jelent Közép-Európa és Magyarország, mire képes a magyar irodalom” – írta Tarr Zoltán, kiemelve, hogy Nádas Péter életműve a magyar irodalom egyik legjelentősebb és legösszetettebb öröksége. Hozzátette: az író művei mostantól még inkább az emlékezés helyei lesznek. Könyvei velünk maradnak, és továbbra is kérdeznek, gondolkodásra késztetnek, vitára hívnak bennünket – húzta alá. Tarr Zoltán kiemelte: egy nagy magyar író, a magyar és az európai irodalom meghatározó alkotója távozott, életműve azonban velünk marad.
Baka András köztársasági elnök szomorúan értesült Nádas Péter haláláról, és szívből osztozik a család gyászában – közölte Facebook-oldalán a Sándor-palota. Azt írták: a kultúra, a történelem, a magyar- és világirodalom iránt nyitott és érdeklődő olvasókban most kezdődik egy újabb, talán a legfontosabb és legbensőségesebb „Párhuzamos történet…”, az író kimeríthetetlen örökségének továbbépítése közöttünk.
MTI
