Az RMDSZ a saját szövetségjellegét kezdte ki azzal, hogy nemcsak a politikai, hanem a civil szférában is csak a Fideszhez közeli emberekkel állt szóba, véli Eckstein-Kovács Péter. Az RMDSZ volt szenátorát és volt kisebbségügyi miniszterét azután kerestük meg, hogy arról posztolt, szerinte Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének el kellene gondolkodnia a lemondásán, de nem a magyarországi választások eredménye miatt. A szövetség lehetséges reformjáról is kérdeztük, és arról is, hogy szerinte mit jelent a Tisza kétharmada az erdélyi magyarok szempontjából.
A levélszavazatok több mint 99 százalékának megszámlálásánál 84,42 százalékon áll a Fidesz, 13,48 százalékon a Tisza Párt, és a Mi Hazánk haladta még meg az 1 százalékot, most 1,55 százalékon áll, persze ebben nem csak az erdélyi szavazók vannak benne, hanem minden levélszavazó. Milyennek látja ezt az eredményt, erre számított?
Elsősorban nézzük azoknak az erdélyieknek a számát, akik egyáltalán szavaztak. Mert ha jól látom, a többség nem szavazott ezen a választáson, vagy azért, mert nincs magyar állampolgársága, és nincs lehetősége szavazni – de sokaknál ez is választás kérdése –, vagy pedig nem kívánt a magyarországi választásokba belefolyni akkor sem, ha van szavazati joga. Ami a számokat illeti, különösebb meglepetés nincs, talán az, hogy a Tiszára leadott szavazatok meghaladták a 10 százalékot, illetve a Fideszre leadott szavazatok nem haladták meg a 90 százalékot. Egyébként, mivel Erdélyben hatalmas kampány volt, meg egyáltalán, az erdélyi magyar emberek nagy része szereti a Fideszt, nem meglepő az eredmény.
Mit gondol az RMDSZ országgyűlési választások előtti levélszavazat-gyűjtő kampányáról?
Nincs rendben az, hogy a piacon, bódékban adták le a szavazatot, hogy sok esetben nem az döntötte el, hogy kire szavaz, akinek szavazati joga volt, hanem rokonok, barátok. Teljesen ellenőrizhetetlen az a módszer, amivel a levélszavazatokat gyűjtik és továbbítják. Az ezzel kapcsolatos bizalmatlanságot mutatja egyébként, hogy nagyon sok ismerősöm képes volt kiutazni Magyarországra, mert ott biztonságosabban adhatta le a levélszavazatát. Tarthatatlan, ami a levélszavazatokkal megy, és nagyon remélem, hogy ebben változás lesz a következő választásig.
Korábban is kritizálta az RMDSZ és a Fidesz viszonyát. Mit látott ebben a legproblémásabbnak?
A teljes alávetettséget. Itt nem az a baj, hogy az RMDSZ együttműködött a Fidesszel. Mi több, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni, kétségtelen, hogy sok jó dolgot is hozott a Fidesz Erdélybe. Ugyanakkor az RMDSZ senki mással nem állt szóba a politikai, de a civil szférában sem, a hétköznapokban is csak azt vették emberszámba, aki fideszes. Az RMDSZ eredendően szövetségként volt elképzelve, de szövetség helyett itt egy monolit párt kiépítése zajlott le, ami gyakorlatilag kikezdte az RMDSZ-nek a nem egypártrendszerhívő, mondhatni pluralista részét.
Lát esélyt arra, hogy ez változzon, hogy a bizalom visszaépüljön a mostani RMDSZ-szel szemben kritikus értelmiség és a civil társadalom, illetve az RMDSZ között?
Ez többesélyes. Ugyanakkor mindig ott lebegett, és végső soron most is ott lebeg az erdélyi magyarok megosztottságának a kérdése, nem a magyarországi választásokkal kapcsolatban, hanem a romániai választásokkal kapcsolatban, ahol a parlamenti jelenlét azért kívánatos. Meglennének a módszerek ahhoz, hogy az RMDSZ normálisabban viszonyuljon a magyarországi ellenzékhez – amely most már a hatalom birtokosa –, de Erdélyben is a másként gondolkodókhoz.
Ön szerint mire lenne ehhez szükség az RMDSZ részéről?
Nyitásra és nagyobb empátiára a másság iránt. Gazság volt, hogy az erdélyieket mint Fidesz-hívőket, Fidesz-szavazókat mutatta fel az RMDSZ és Kelemen Hunor személyesen, amikor ez nem igaz, miközben a Magyarországról beszűrődő propaganda Európa-ellenességre, gyűlölködésre épült. Nem tudom elfelejteni, hogy ezelőtt négy évvel Orbán Viktor a győzelmi beszédében nem azt mondta, hogy ő minden magyar miniszterelnöke lesz, hanem hogy azt a gyenge ellenzéki összefogást is le fogja taposni, ami kialakult. Ezek után semmi jóra nem lehetett várni ezen a téren a Fidesztől, és ezt egy az egyben továbbította az RMDSZ is. Nem kritizálta, sőt megerősítette. Ezen lehet segíteni. Az a hatalmas médiafölény, ami Magyarországon kialakult, és Erdélyben is, ahol szintén kivásároltak minden újságot, internetes újságot, rádiót – tisztelet a kivételnek –, azért meg fog szűnni, nagyon remélem.
Ön arról posztolt a Facebook-oldalán, hogy Kelemen Hunornak el kellene gondolkodnia a lemondásán, de nem az általa támogatott magyarországi párt választási veresége miatt, hanem azért, mert az RMDSZ a Fidesz szócsövévé vált Erdélyben. Úgy gondolja, hogy az RMDSZ reformjához szükséges Kelemen Hunor lemondása?
Én azt mondtam, hogy el kell gondolkodnia a lemondáson, ugyanakkor pedig közvitára kell terjeszteni a kérdést, hogy maradhat-e továbbra is az RMDSZ elnöke Kelemen Hunor. Nem feltétlenül azért, mert a Fideszt támogatja, hanem azért, ahogyan támogatta, és ahogyan kizárólagosan csak a Fideszt támogatta. Emiatt el kell gondolkodni. Nyilvánvaló, hogy nem az az álláspontom, hogy „monnyon le”. Végig kell gondolni, hogy van-e olyan utód, amelyik egyben tudja tartani az RMDSZ-t úgy, hogy korrekciót hajt végre. Legyünk őszinték, Kelemen Hunor nem hiteles partner. Ő a legnagyobb vagy az egyetlen magyar politikai aktor vezetője, de ez nem jelenti azt, hogy akármit csinálhat, és mindörökké ámen. Tizenöt éve elnök, tehát el kell gondolkodnia azon, hogy egyszer befejezi a ragaszkodását, végső soron a szövetség érdekében, az elnökséget vezető politikusi státushoz.
Esetleg lát olyan személyt az RMDSZ-ben, aki esélyes lehet arra, hogy átvegye a szervezet vezetését? Voltak azért különböző megnyilvánulások a választások után, például Tánczos Barna arról posztolt, hogy újra kellene gondolni a magyar-magyar kapcsolatokat. Hogy látja az utódlás kérdését?
Nem akarok neveket mondani, óvatosnak kell lenni, de nem vagyunk mi olyan szegények, hogy ne legyen rátermett vezető Kelemen Hunoron kívül.
Azt is írta a Facebook-posztjában, hogy Kelemen Hunor „mandátum nélkül siet az új mogulnak behódolni”. Ezt úgy értette, hogy nem kellene úgy tárgyalnia a leendő magyar miniszterelnökkel, mintha minden erdélyi magyart képviselne? Miért látja problémásnak, hogy az RMDSZ elnöke Magyar Péterrel tárgyal?
Milyen mandátummal megy, ki ad neki mandátumot, hogy mit beszéljen Magyar Péterrel? Vagy ez az ő személyes döntése? Egy olyan emberé, aki végig Magyart kritizálta, hogy ne mondjam, alázta a kampány során? Most odamegy, és mit fog csinálni? Megerősítést vár abban, hogy ő az egyetlen vezetője az erdélyi magyarságnak? Ez nincs rendjén.
A Tisza Párt, illetve Magyar Péter eddigi megnyilvánulásaiból ítélve hogy látja, hogy mit jelent ez a kétharmados győzelem az erdélyi magyarok számára?
Ez egy fel nem fedett kártya, nem igazán lehet tudni, hogy mit fog csinálni ez az új parlamenti minősített többség. A kampány során én kritizáltam a Fideszt, mert megvannak a szempontjaim, de Magyarról se jót, se rosszat nem mondtam. Most sem igazán tudok. Ami biztató, az az EU-val szembeni viszonya, ami Orbán után nem igazán nagy durranás, de külpolitikailag nagyon jelentős. Meg az is, hogy azt mondta, hogy békülékenynek kell lenni a mostani vesztesekkel szemben, akik azért nagy népszerűségnek örvendenek mind Magyarországon, mind Erdélyben. Valamint az, hogy a határon túli magyarokkal szemben pozitív viszonyt akar kiépíteni, vagy megtartani. A puding próbája az evés, lássuk, hogy mit fog teljesíteni, és mit fog lépni ez a konzervatív nemzeti párt, a Tisza.
