A legutóbbi Európa Parlamenti választásokon Magyarországról a „háborúpárti, buzeráns,
kirúzsozott nyílásokkal grasszáló” tiszásoknak hét képviselője került be, és valamennyien az Európai Néppárt képviselői csoportjába kérték felvételüket.
Az RMDSZ EP-küldöttsége egy emberként (vagyis mind a ketten, romániai magyar EP-képviselők) a tiszások (vagyis másik hét, magát magyarnak valló társuk) felvétele ellen szavazott, „erkölcsi és politikai okokból kifolyólag”, ahogyan azt az RMDSZ EP- küldöttségének a fele derekasan, aprólékosan, behatóan és kimerítően kifejtette…
Na már most, ugye az RMDSZ-nek sikerült a Romániában élő magyarokat a magyarországi választók kétharmadával szembefordítani, nagyjából Magyarország kétharmadával. Mert mégiscsak mi csóváljuk azt a pulit. A tápos pusztait. Nemdebár? De „ez egy másik mozi”, hogy egy talpig művelt pofa elegáns megfogalmazásával éljek.
Visszakanyarodva az „erkölcsi okokból” történő „kifolyólag”ossághoz, most már tényleg „ideje van a szólásnak!”
Most kell kiállni a gátra a Tisza Párttal szemben, és elharsogni „kelettől nyúgatig”, hogy erkölcsi és politikai okokból nem kell nekünk a Tisza pénze, mármint a magyarországi adófizetők által leperkált, közpénz jellegét elveszítő. Mi, az RMDSZ potentátjai által mentegetőzésként felhasználtak kizárólag NER pénzt fogadunk el. Hajrá Mészáros, Matolcsi, Orbán Apuka, Tiborcz vejkó, a pájinka ivó, Balázs Attila, Nagy Elek! Elő azzal a bizonyos (ide egy jelző jöhetne) holmival, ide vele, határontúli testvéreitekhez, esetenként a szülőföldetekre!
A Tisza pedig a magyarországi támogatásokat „Süsse meg, / Főzze meg, / Káposztával egye meg!”
Magyar Pétertől nem kell! Nem, nem soha! – nem kell pénz. A „vajon mi lesz a
támogatásokkal?” típusú siránkozás, nyüszítés (Székelyföldön: a „sunnyogás”) csak tréfa! Mert mi ezúttal „erkölcsi okokból kifolyólag” utasítjuk vissza a Magyar által felajánlott Magyar Pénzt.