Hazugságvizsgáló

Azt állította Orbán Viktor (a Fidesz választmányi ülése előtt, amelyen később felajánlotta lemondását, de azt a résztvevők valamiért nem fogadták el), hogy a Tisza gyűlöletkampányt folytatott, míg a Fidesz kampánya a szeretetről szólt.
Ezzel szemben a tény az, hogy április 12-ig ez volt a fideszes, orwelli „újbeszél”, amelyben a „szeretet” valójában a gyűlöletet jelentette, most azonban már csak orbáni „óbeszél”. Szóval vicc. Egyébként meg szeressen téged az Orbán Viktor! Ez is vicc…

Azt állította Orbán Balázs, a nagyot bukott miniszterelnök politikai igazgatója (Facebook oldalán), hogy „a választáson ugyan nem mi kaptuk meg a többséget, de a nemzeti politikának nagy többsége van Magyarországon, és nagy szüksége is van rá.”
Ezzel szemben a tény az, hogy a nemzeti politikának ugyan valóban nagy többsége van Magyarországon, de a választók döntése az volt, hogy ezt a nemzeti politikát nem a Fidesz képviseli, sőt nemcsak hogy nem képviseli, de a nemzet érdekeivel kifejezetten ellentétes politikát folytatott. Arról pedig, hogy mi is az a nemzeti politika, állandó vita kell, nem Orbán (viktori, balázsi) kinyilatkoztatás.

Azt állította Gulyás Gergely, jövendő fideszes parlamenti frakcióvezető (a Köztér nevű YouTube csatornán Kurucz Dánielnek, a Fidelitas volt elnökének adott interjúban), hogy a Fidesz reális forgatókönyveiben nem szerepelt a nagyarányú vereség, bár azt gondolták, hogy a küzdelem szoros.
Ezzel szemben a tény az, hogy akárhogy gondolták is, nem ezt mondták. Két héttel a választás előtt a kormány által pénzelt Nézőpont Intézet olyan mandátumbecslést tett közzé, amely szerint a 106 egyéni körzetből 66-ot a Fidesz nyer, és soha, egyetlen, kormányhoz köthető közvélemény-kutató sem adta alább a biztos Fidesz-győzelemnél. Nézőpont kérdése. Folyton hazudtak.

Azt is állította Gulyás (ugyanott), hogy a vereség egyik oka a háború miatti hároméves gazdasági stagnálás volt, szemben az előző tizenkét év erős növekedésével, ugyanis az emberek ahhoz szoktak hozzá.
Ezzel szemben a tény az, hogy a tizenkét év erős növekedése erős túlzás, mert az a tizenkettő valójában csak hét volt – 2013-tól 2019-ig –, és még az sem különösen erős: mindössze két évben haladta meg az 5 százalékot, két másikban viszont csak a 2 százalékot. Tavaly pedig növekedésben hátulról a harmadikak voltunk az EU-ban. Mondanom sem kell: nem a háború miatt.

Azt állította továbbá Gulyás, hogy büszkének kell lenni, mert „ennek az országnak, még ha ezt nem is divat most hangsúlyozni, nagyon jó tizenhat éve volt”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem volt jó tizenhat éve. És nemcsak azért, mert a Fidesz által szándékosan megteremtett állandó polgárháborús légkörben kellett élnünk. Nem is csak azért, mert tizenhat év alatt a gazdasági és életminőségi mutatók alapján is le- és kicsúsztunk az Európai Unió aljára és szélére. Nemcsak azért, mert a felfújt kisgömböc nagyravágyó külpolitikája a senkiföldjére vitte Magyarországot, hanem azért, mert a hatalmi önkény érvényesült a közéletben, a gazdaságban, a kultúrában, az oktatásban, a sportban, a médiában, a gondolkodásban. A hatalmi gőgöt összetéveszteni a büszkeséggel: balítélet.

Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2026. május 2-án.