Kormányzati szinten egyeztetnek az idei, a Pénzügyminisztérium készítette pótköltségvetés részleteiről. Kérdés, hogy milyen gazdasági állapotban kapta meg a jelenlegi kormány az előző vezetéstől az országot és milyen mozgástere van Magyar Péternek és kabinetjének.
– 2019-ig viszonylagosan rendben volt az államháztartás egyenlege. Nem a minősége hanem az egyenlege. Ám 2020-tól kezdődően, egészen 2026-ig felborult a költségvetés. Megnőtt irdatlan mértékben a deficit, főként azért, mert a kiadási oldalon teljesen kontrollt vesztett az Orbán-kormány. Hol a covidra hivatkozott, hol a háborúra, hol nem hivatkozott semmire, de a költségvetés mindig megcsúszott. Szinte semmilyen kiadási tervet nem tartottak be, és mivel veszélyhelyzeti kormányzást vezettek be, így rendeleti úton akkor írták át a költségvetést, amikor akarták. Emiatt egy Európában szokatlan, fegyelmezetlen költségvetési gazdálkodás, vagy gazdátlanság jellemezte a hazai gyakorlatot. Az osztogatásoknak véget vetve a jelenlegi kormány korrekciója után 1000 milliárddal javult a helyzet, de még így is elrettentőek az adatok a költségvetés tekintetében – jellemzi a Magyar Hangnak a jelenlegi helyzetet Bod Péter Ákos, közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke.
Mint mondja, az idei évben még nem várhatóak jó paraméterek a költségvetéssel összefüggésben. A világ és a hitelminősítők tudomásul vették, hogy egy új kormány, amely az év közepén lép be a rendszerbe, megfordítani nem tudja a fennálló helyzetet. Annyit tehet, hogy a 2026-os évet egy pótköltségvetés keretében „lepapírozza”, a jelenlegi állapotokat és amin lehetőségei szerint tud, azon változtat.
– A költségvetési, a fiskális politikának fő területei az adópolitika, a bevételek és a kiadások rendszere. Azt szokták mondani, hogy egy jó adórendszert sokáig készítenek elő, és hosszú ideig nem nyúlnak hozzá. A hazai adórendszert sem könnyű pillanatok alatt megváltoztatni, pedig módosításra szükség lesz. Mire is gondolok? A fogyasztási adók túl vannak méretezve. Ezt tudjuk, érezzük, hiszen az áfa 27 százalékos hazánkban, amit még tovább súlyosbított az Orbán-kormány az áfa-szerű kiskereskedelmi ágazati- és pótadókkal. Jómagam 2027-ra várok jóval többet költségvetési- és adópolitika tekintetében – teszi hozzá, az MNB egykori vezetője.
Úgy gondolja, hogy ahol nagyobb mozgástér mutatkozik az a kiadási oldal. Látjuk, hogy a teljesen értelmetlen kiadásokat, most vágja vissza a kormány.
– A magyar kormányzatnak a 2019-ig tartó konjunkturális hátszéllel és az azt követően tapasztalható gazdasági növekedés leállása ellenére is túlméretezett kiadási oldala volt. Az űrprogramtól kezdve, a sportlétesítmények építésén keresztül, egészen a „minden megyeszékhely kapjon autópályát” programokig rengeteg pénz folyt ki a rendszerből. Nehéz dolga lesz az új kormánynak, ugyanis szemben azzal a korrekcióval, ami az első három hónapban történt, nevezetesen a nyilvánvaló ostobaságok és disznóságok kiszelektálása után meg kell határozni a prioritásokat. Ráadásul nem kalkulált költségként „megjelent” a klímaváltozás okozta károk, problémák kezelése – szögezi le Bod Péter Ákos. A prioritások meghatározását viták előzik majd meg, amelyben eldőlnek majd, hogy melyek is legyenek az elsőbbséget élvező feladatok.
– Amit még szóba kell hoznom, erről írtam több cikket is az elmúlt időszakban az az euró bevezetésének kérdése. Az euró ugyanis nyilvánvaló nagy segítség lenne az országnak. Amiatt, hogy az elmúlt három hónapban a bizalom nőtt a forinttal szemben, a magyar fizetőeszköz erősödése miatt az államadósság finanszírozása is olcsóbb lett. Ez az erősödés a GDP emelkedésben is mérhető számokat hozott. Ez folytatódhat, ugyanis mielőtt egy ország belép az euróövezetbe, a valutája erősödni szokott. Ám ahhoz, hogy belépjünk az euróövezetbe meg kell szabadulnunk a „fiskális alkoholizmusunktól”. Azaz jól tervezhető „szenvedélybetegségektől” mentes költségvetéseket kell felmutatnunk – szögezi le a jegybank korábbi elnöke.
