„És mégis mozog a föld” – mondta Galileo Galilei. Igaz, hogy ő a Földnek a Nap körüli keringésére gondolt, de napjainkban felesleges lenne erről a témáról az inkvizicióval vitázni.

Szerte a világon nagyon is érezhető, hogy a föld, bizony, mozog. Két nappal ezelőtt fatalmas földrengések voltak Venezuelában, Japánban és észak Kaliforniában. A kaliforniai 5,6-os erejű földrengés megrázta a a San Franciscotól északra fekvő területet. Japán északkeleti partvidékét és Hokkaidó szigetét egy különlegesen erős, 7,2-es földrengés mozgatta meg. A legtragikusabbnak azonban a venezuelai földrengés bizonyult: ott a kevesebb, mint egy perc különbséggel egymást követő két, 7,2-es és 7,5-ös erejű földrengésnek sokezer sérültje és több mint kilencszáz halottja volt.
Mindez egy napon belül történt.
A televízióban másodnaponként van egy interjú valamelyik földrengés-geológussal, aki elmondja, hogy az USA nyugati részén végighúzódó Szent András-árok feszültsége olyan nagyra nőtt, mint az elmúlt ezer évben soha. Még ha leszámítjuk a televízió szenzációhajhászását, ez akkor is sok. Ha rápillantok az interneten a percenként változtatott térképre, amely a kaliforniai és nevadai földrengéseket rögzíti, a földtani törésvonalak mentén rengeteg rengést látok csak a legutóbbi rövid idő alatt.
Már számtalanszor történt: felállok, hirtelen zaj keletkezik, mintha az egész falat borító könyvszekrény rám akarna borulni. Vajon mit teszek rosszul ezzel a felállással? Semmit. Kiderül ugyanis, hogy nem én, hanem egy erősebb földrengés rázza meg a várost. Érdekes, hatvan évig éltem Magyarországon, de ott csak egyetlen földrengést éltem át 1956 januárjában, ami nyilvánvalóan isteni figyelmeztetés volt, hogy jön majd valami más is. Egyharmad évszázados kaliforniai életem során azonban nagyon sok földrengést éltem át.
A magyar olvasó nyilvánvalóan elképed, de megvallom, magam is elképedek, hiszen amikor e sorokat írom, Kaliforniában az előző egy hónapban 1500-2500 földrengést számláltak, bár ezeknek zöme érezhetetlen. Ezek közül 643 volt 1,5 erősség fölötti, s csak az elmúlt huszonnégy órában huszonhat volt ilyen. Ennek oka az, hogy Kalifornia két tektonikus lemez határain fekszik, s amikor ezek a mélyen fekvő lemezek elmozdulnak, egymásra csúsznak, ez megrázza a felettük elterülő világot.
A természet figyelmeztet, hogy ő az úr. Az előző napok-hetek hihetetlen hőhulláma Európában és az Egyesült Államok északi területein, az egymás után sújtó hurrikánok, máskor meg az özönvíz mennyiségű esőzés után, amikor száz méterre előttünk leszakadt a domboldal és a közelünkben, egy ház csúszott le a dombról, amiből kigurult egy nagy fekete zongora. Abszurd kép, mintha egy avantgarde filmrendező pihent agyában fogant volna. De nem! Ez itt és most valóság. Az elmúlt öt évben az Egyesült Államokban évente átlagosan huszonhárom természeti csapást számláltak, évente 20 milliárd dollár kárt okozva, ami majdnem kétszerese volt a természeti csapások által a megelőző öt évben okozott károknak.
A jelenben – ez a legnagyobb csapás – egy második Trump elnöki turnusra is sor került. Ez utóbbi azonos a bibliai tíz csapás egyikével, azzal, ami sötétségbe borítja a földet. A bibliai időkben három napra, az újabb Trump elnökség ezt négy évre nyújtja.
A tíz csapás története közismert. Ötezer évvel ezelőtt Isten megharagudott Egyiptomra, és tíz csapást mért az országra. Ha Isten emlékszik erre, és néha belehallgat Trump szónoklataiba, érthető, hogy most is jó okot lát a haragvásra. De hát azt is nagyon megértem, ha az egészből elege van és erejét meghaladja, hogy mindenhol rázza a világot, ahol erre okot adnak.
Mert hát oka bőven lenne. Mindenesetre jelzést küldött minden kontinensre. Csak 2025-ben Európában a hőhullám huszonnégy ezer ember életét követelte, a burmai 7,7-es földrengés 3700 embert ölt meg, és a los angeles-i nagy tüzek 61.2 milliárd dollár kárt okoztak.
Afrikában a természeti csapásoknál is nagyobb csapás az istenadta nép örök háborúskodása. Etiopiában a polgárháborúnak 100 ezer halálos áldozata volt. A többi konflitusokkal együtt 238 ezer ember esett áldozatul a háborúskodásoknak. Mellbevágó számítást tettek közzé az elmúlt év háborúskodásairól: az emberáldozatok mellett ezek közel 1821,8 trillió dollárt, a világ össznemzeti jövedelmének 10,53 százalékát emésztették fel.
Számos országban az istenadta diktátorok mögé sorakozik fel. Ezt jól ismerjük a Római Birodalomtól máig zajló történelemből. Mert a diktátorok a nép nagy részére, gyakorta többségére támaszkodva nyomják el a népet. A két világháború közötti évtizedek példái jól ismertek. De mai példákban sincs hiány. Ázsiában és Afrikában ez mindennapos jelenség, de Putyin és Erdogan példája azt mutatja, hogy Európa, főként annak keleti fele sem védett ez ellen. Putyin véres háborút vezethet Ukrajna ellen.
Izland igazán derék, rendes ország, rendes néppel és rendes kormánnyal, mégis, többedszer hatalmas vulkánkitörés figyelmeztetését élte meg, a legutóbbit 2025 augusztusában. A tüzes láva nyolcvan méter magasságba lövelt fel a megnyílt földből, és megolvadt sziklák folyója zárta le a híres Blue Lagoon csodás természetes termálfürdőjéhez vezető utat.
Ezt Isten tavalyig nyilván figyelmeztetésnek szánta Magyarország diktatórikus kormányzatát építő Orbán rezsimje számára. Hogy miért Izlandon? Ez nyilvánvaló. Mert erre Magyarországon nem volt lehetősége, mivel ott nincsenek vulkánok. És ha korábban lettek volna, azokat úgyis elcsatolták volna az országtól.
A nép azonban megértette a figyelmeztetést, leszavazta a Fideszt, és elzavarta az Orbán-kormányt. Ez kiengesztelőleg kellett, hogy hasson Istenre is.
Megrázó élményekből tehát nincs hiány, sőt, nem túlzás azt állítani, hogy ezek közül a földrengés még a kevésbé megrázó.

A szerző blogbejegyzése 2026. június 26-án.