Mit is nevezünk demokráciának? Nagyon egyszerűen fogalmazva: olyan politikai rendszert, melyben a hatalom a nép kezében van, s azt vagy közvetlenül gyakorolja, vagy olyan képviselőket választ, akik a nevében kormányoznak. Az ilyen rendszerekben szabad választások vannak, jogrend uralkodik és polgári szabadság van. Minden állampolgár egyenlő és az alapvető emberi jogok mindenki számára biztosítottak.
A modern demokratikus rendszerek a késő 18. században születtek. Ennek első nagy jelentőségű lépése az amerikai forradalom volt 1776-ban, melyet a francia forradalom követett 1789-ben. Az 1820-as évektől a női egyenjogúság indult hódító útjára. A demokratizálódás folyamata a két világháború között visszájára fordult. 1945 után azonban új lendületet nyert, nem utolsósorban a gyarmati rendszer felszámolása nyomán. Az 1970-es évektől ezután egymást követően omlottak össze a dél-európai diktatúrák, majd a Szovjetunió is felbomlott, és ezt követően a demokráciák jelentős térhódításáról beszélhetünk.
Ugyancsak meglepő lehet ezek után Kedves Olvasóimnak, hogy a világ kereken kétszáz országa közül ma is mindössze huszonötben uralkodik maradéktalanul demokratikus rend. Ezek között találjuk Európában Norvégiát, Izlandot, Svédországot, Finnországot, Dániát, Svájcot és Németországot; Oceániában Új Zélandot és Ausztráliát, az amerikai kontinensen pedig Kanadát, Uruguayt és Costa Ricát; Ázsiában Japánt, Tajvant és Mauritiust.
Vannak továbbá demokráciák, melyeket gyengít valamilyen strukturális vonás, az alacsony lakossági részvétel, a media bizonyos korlátozottsága és a polarizált politikai kultúra. Ilyen országok az Amerikai Egyesült Államok, Nagy Britannia, Franciaország, India, Olaszország és Dél Korea. Talán meglepőnek látszik az USÁ-t ezek közé sorolni, de rengeteg tudományos publikáció kifogásolja az elektorok rendszerét, mely lehetővé teszi, hogy egy országosan összesített kisebbségi szavazattal valaki elnök legyen (például Trump), és az államonkénti két szenátor rendszerét – tekintet nélkül az adott állam lakóinak számára. Ez utóbbi megsérti az “egy személy, egy szavazat” demokratikus elvét, mert a kis államokban a szavazatok súlya sokkal nagyobb. Wyoming állam politikai súlya például vezető jogászok szerint ezért 68-szor nagyobb, mint Kaliforniáé.
Összességében nyolcvanhét országban dominál valamilyen fokon a demokratikus rend, míg kilencvenkét országban autokrata hatalom van uralmon. A világ lakosságának több mint 70 százaléka autokratikus rezsimek állampolgára. A rezsimek azonban nem ritkán változnak és napjainkban hatvankét országban regisztrálhatunk valamilyen irányú átalakulást.
Napjainkban, 2026-ban a demokrácia veszélybe került. Egyre többet hallhatunk a demokrácia eróziójáról. Ennek olyan megnyilvánulásai vannak, mint a választási eredmények elutasítása, a választójog korlátozása és a hatalom egyre nagyobb koncentrációja. A politikai ellenfél ebben a helyzetben ellenséggé válik és megjelenik az erőszak alkalmazása. Veszedelmes új jelenség a választásos autokrácia, amikor a vezetőket demokratikus úton választják, de azok azután félresöprik a demokrácia intézményeit.
Ez a folyamat jellemezte Orbán Viktor Magyarországát. Az ez évi választások előtti tömegmozgalom kikényszerítette a változást a demokrácia irányába. A jogrend helyreállóban van, az igazságosság teret nyer, az autokrácia felé torzított intézmények (például a média) visszaállnak a normális működés irányába.
A demokrácia eróziója jellemzi Donald Trump Egyesült Államokbeli elnökségét. Trump módszeresen gyengíti az alkotmányos biztosítékokat, és nem kis részben rendeleti úton kormányoz. Akkor sem kéri ki vagy várja meg a kongresszus döntését, ha az jogszerűen kötelező lenne. Az erre hivatott nemzetközi intézmények leértékelték, s 179 ország között a korábbi 20. helyről az 51. helyre rangsorolták az amerikai demokráciát. Az Economist Intelligence Unit 167 országot hasonlít össze és megítélése szerint az USA legalább 6 helyet csúszott lefelé a ranglétrán.
Demokrácia és diktatúra birkózása kiséri végig a világ modern történetét. Kivételes történelmi pillanat, becsüljük meg, hogy Magyarország jó példát mutat a világnak.
A szerző blogbejegyzése 2026. július 18-án.
