Természetesen a Tisza kormány nem „Fidesz light”. ( Maga Török Gábor bejegyzéséből is kiderül, hogy ő ezt csak amolyan bon mot-nak szánta, nem komoly megállapításnak.) Viszont az nagyon is kérdéses, hogy milyen lesz az új kormányzat. Egyelőre nagyon úgy fest, hogy szó nincs itt kérem NER 2.0-ról, még Fideszlight-ról sem, hanem valami egészen más kezdődhet, de nem akarom elkiabálni.

Szóval egyelőre kérdések…

EGY A TÁBOR EGY A ZÁSZLÓ?
A 2010-ben hatalomra került Fidesz egy összeszokott, ideológiailag fegyelmezett alakulat volt, értem ez alatt, hogy odahaza mindenki azt gondolhatott (és gondolt is), amit akart, de kifelé kőkeményen a pártagitpropagandát képviselték. Ahogy a szavazóbázis is nagyjából egységesen jobbközép-szélsőjobb volt. Tisza egy rendkívül fiatal párt, nagyon nagy, a szavazóbázis pedig rendkívül sokrétű. Felmérések szerint a bázis fele a volt balos ellenzéki a másik, amelyik jobbközép, volt fideszes. Egy ilyen tábort hosszútávon ideológiailag összetartani nagyon problémás, a kétharmad kényszeres fenntartása futószallagon hozhatja a Fidesz hibáit is.
Tipp: Magyar idővel, a fidesz leépülésével „elengedi” a tábor balos részét. Amúgy anno Magyar a kezdet-kezdetén a Partizánban is feltette a nagy kérdést, hogy mi a frásznak kétharmad egy pártnak?

LESZ-E FRAKCIÓFEGYELEM VAGY AMERIKAI TÍPUSÚ SZAVAZÁSOK LESZNEK?
A magyar parlamentarizmus lehangoló évtizede volt, hogy szinte minden esetben egyhangú szavazások voltak, azaz ha a Fidesz frakcióvezető elkurjantotta magát, hogy igen, akkor mind a 135 bátor ember igen gombot nyomott. Kérdés, hogy Magyar és a Tisza (illetve Bujdosó Andrea frakcióvezető) megengedi magának-e azt a luxust, hogy a Fidesz tönkrementével szabad szavazást engedélyez a tagoknak. Egyáltalán keresztülvihető-e a totális frakciófegyelem a Tiszán?
Tipp: nem túl valószínű, bár ez alighanem a Fidesztől függ, ha a párt erőre kapna, akkor felerősödhet a frakciófegyelem, ha nem, akkor a tiszások időnként szétszavazhatnak, illetve szét is fognak szavazni.

LESZ A DEPOLITIZÁLÁS, TÁGABB TEREPET KAPNAK-E A TÁRCÁK, ELŐTÉRBE KERÜL-E A SZAKMA?

A NER flepnije volt, hogy minden tényleg minden politika volt, az árvízvédelemtől a bringautak építésén át a csillagászatig Orbán-Rogán páros mindent valami kibaltázott nagy ideológiai világmegfejtés meg kulturális harc részeként értelmezett. Az egy érdekes ellentmondás, hogy a NER-ben szocializálódott, ízig-vérig médiapolitikus Magyar hogyan fog egyensúlyt tartani az imázspolitizálás és a tárcák leosztásából kirajzolódó szakmaiasság között. Más szóval például árvíz kapcsán egy Közigvizes jóember legyen a fókuszban és nem valami okostojás a pártközpontból, aki nagyon jól mutat a Tik Tokon, de amúgy klasszika-filológus, és fingja sincs a területhez.
Tipp: Magyar törekedni fog rá, hogy a „Kevesebb több” elve szerint csak ott avatkozik be, ahol a legszükségesebb, amúgy hagyja élni a szakembereit.

HOGY FOG VISZONYULNI MAGYAR A KRITIKUS SAJTÓHOZ?
Most még tartanak a mézeshetek, de kábé egy hónap múlva konkrét ügyekben konkrét döntéseket kell majd hozni, amikor óhatatlan lesz, hogy egy-egy kérdés kapcsán mindenféle vélemény fog ütközni. Ennek ízelítője volt Rubovszky Rita vaklármának bizonyult jelölése, amikor a csóri még közelébe sem volt a tárcának, de már huszonöt közéleti okostojás fejben lejátszott a Rubovszki-oktatáspolitika következő négy évét. Magyar Péter vérmérsékletétől pedig nagyon nem áll távol, hogy ilyenkor izomból reagáljon, és négy-öt kritika után lehúzza a rolót egy-egy médium felé.
Vajon túl tudja-e tenni magát Magyar és a Tisza tábor egy része azon az ősi magyar dilinyón, hogy a kritika az valami alattomos, gonosz, hátsó szándékú romlásba döntési kísérlet?
Tipp: Gőzöm sincs, bár tény, hogy Magyar figyelemre méltó fejlődést mutatott fel, ugyanakkor a paranoia igazi magyar hagyomány, ezt túllépni iszonyat nehéz lesz. Ugyanakkor tény, hogy Magyar Péter számára is intő jel a Fidesz sorsa: ha egy vezető vagy párt kikapcsolja az ügymenetből a kritikát és ezzel együtt a visszacsatolást, akkor garantálható idővel a romlás és a katasztrófa. És itt jegyzem meg: Magyarnak nem lesz tizenhat éve, Orbánnak ez egy kivételes helyzetből adódó szerencséje volt. (Nekünk meg balszerencse)

ELLENT TUD-E ÁLLNI MAGYAR A SZEMÉLYI KULTUSZNAK?
A magyar emberek nagy részének a politika valláspótlék, a politikus pedig messiáspótlék. Iszonyatosan nagy a közönségigény az éppen aktuális nagyember sztárolására. Volt, aki ez ellen tudatosan küzdött – Kádár, Horn, Antall –, és volt, aki kifejezetten aláfeküdt ennek – Rákosi, Orbán. Magyar esetében reménytkeltő Magyar érezhető egészséges paranoiája, azaz a hozzája dörgölőzőkkel eléggé bizalmatlan.
Tipp: Egyelőre nem valószínű, hogy lesz személyi kultusza. Orbán gondosan ügyelt rá, hogy borzasztó gyenge, silány karakterekkel vegye körül magát. Magyar körül ellenben most látni pár fajsúlyos figurát, másfelől furcsa mód Magyar személyiségének többet használtak a fideszek karaktergyilkos-kísérletek, mint ártottak. A közönség ugyanis egy gyarló, néha hibázó fickóként ismerte meg Magyart, aki eleve elvált, mögötte van egy közismerten szar házasság, EP-választás után sakálrészegen táncolt valahol, a vele szemétkedő lesifotós telkóját meg bevágta a Dunába. Ha Magyaron nem vesz erőt az Orbán-féle notórius ön- és közhazugság, azaz nem próbálja magát kényszeresen feddhetetlen, mindig Mr. Füligkorrekt Családapa-nemzettényezőnek beállítani, mint a sosem hazudó és sosem korrupt Orbán, akkor van esély, hogy hosszú távon is meghatározó szereplő maradjon, afféle magyar Macron.

HOSSZÚ TÁVON MILYEN POLITIKAI KARAKTERE LESZ A TISZÁNAK?
A Tisza jelenleg gyakorlatilag egy politikai ősrobbanás. Most alakulnak ki önálló galaxisok, platformok stb. Nagy kérdés az, hogy Magyarék milyen ideológiai arculatot szánnak a pártjuknak? Egyáltalán lesz-e ideológiai arculata?
Tipp: Igen, lesz. Magyarnak rendkívül határozott, középjobb elképzelései vannak, és a kormány kinézete is azt mutatja, hogy idővel egy erős középjobb párt lesz a Tiszából. Magyar többször is utalt arra, hogy saját magát egyfajta jégtörő szerepben látja (illetve a támogatók jó része is annak látta), feladata a NER széttörése volt. Ugyanakkor Magyarban szerintem van olyan politikai bölcsesség, hogy tudja: a magyar társadalom ideológiailag tagolt. Az a társadalom egészséges, ahol a pártok ideológiai törésvonalak mentén jönnek létre, és az a kormányzat egészséges, ahol egy párt sem gyakorol nagyobb politikai hatalmat, mint a népi támogatása. Azaz: most a Tisza-kétharmad az indokolt, mivel a magyarság 60 százalékának kifejezett óhaja, hogy Magyar Péter lesz szíves eltakarítani a népre rákként ránőtt, elburjánzott parazita NER-t. Ugyanakkor utána a magyar társadalom szeretné saját meggyőződése szerinti képviseletet, azaz körülbelül 10-15 százalék a liberális, 10-20 százalék baloldali, 40-50 százalék a középjobb (az egyes táborok között átfedés lehet) és kb. 10-15 százalékos a radikáljobb támogatottsága. Az MSZP-SZDSZ bukása vagy most a Fidesz leépülése is arról szólt, hogy azok a politikai erők, amelyek saját morális, ideológiai talapzatukat megtagadják, leköpik, meghamisítják, lehet, hogy rövid távony nyernek, de hosszú távon megbuknak és felszámolódnak.

VAN-E A TISZÁNAK KULTÚRHARCOS IGÉNYE?
Röviden: nincs. Jelen állapotában a Tisza egy ügyvivő, ügyintéző kormány óhajt lenni és ez jó eséllyel később is így marad. Míg Orbán Gramsci-ból indult ki, azaz egy társadalmi erő feladata elsősorban a kulturális közeg megváltoztatása és ez képeződik le majd a közhatalomban, addig Magyar elképzelései mintha inkább amolyan grassroot-jellegű, azaz kell hogy legyen erős civil szféra, de azt ne az állam építse ki. Kicsit a gazdasági liberalizmusra emlékeztető gondolkodás: nem az a dolgod, hogy beültesd a kertet, hanem az, hogy hagyd nőni, ami magától kihajt.

LESZ-E KONSZOLIDÁCIÓ?
Egészen komolyan gondolom, Orbánnak benne volt az is a pakliban, hogy negyven évig legyen. Ha tudott volna konszolidálni akkor még 2034-ben is a Fidesz győzhetett volna. Magyarnak már messze nincs olyan lehetősége, mint Orbánnak, azonban konszolidáció nélkül még hamarabb beroppanhat a népszerűsége.
Tipp: Magyar láthatóan nagyon erősen törekszik a konszolidációra. Paradox, de ha sikerül gyorsan hatékonyan elszámoltatni, s néhány tucat, száz fideszes bűnöző sittre kerül, az az eddiginél is komolyabb távlatokat nyithat meg a Tisza előtt. Ha nem sikerül megszabadulni a fidesz-orosz maffiától, akkor nem lesz konszolidáció.

MER-E MAGYAR KICSINEK LENNI?
A magyar politika átka, hogy ez túl pici ország egy politikai zseninek. Orbán irgalmatlan egójának és ambíciójának pici volt ez az ország. Kérdés, hogy Magyarnak mekkora politikai egója lesz?
Tipp: egyelőre inkább arra hajlok, hogy Magyar nem az orbáni smalldickenergy hullám követője lesz, elfogadja magát egy pici közép-kelet európai ország vezetőjének, láthatóan Varsóval akar jóban lenni, nem Trumppal, ami igencsak egészséges dolog.

MEGŐRZI-E A TISZA A MOZGALMI GYÖKEREIT?
Kulcsfontosságú kérdés. 2010 után Orbán a sutba dobta a Polgári Köröket, amivel meg is indult a Fidesz romlása. Nem véletlen, hogy Tóth Péter kampánymenedzser azzal búcsúzott Magyaréktól, hogy ne hagyják abba az országjárást, és meg kell őrizni a Tisza Szigetek és az immáron közhatalomba avanzsáló Tisza párt közötti párbeszédet. Tény, hogy a Tisza Szigetek nem felső biztatásra jöttek létre, hanem spontán mód, mondatni a NER bedöntésének folyamatában a legfontosabb, legforradalmibb dolog volt a megannyi Tisza Sziget létrejötte. Kérdés, hogy a Tisza Szigetekben rejlő pozitív erőt hogyan tudják majd becsatornázni a tárcák működésébe.
Tipp: Gőzöm sincs, de ha sikerül, az eddig notóriusan etatista Magyarország történelmében forradalmi dolog lehet, talán még a NER összetörésénél is jelentősebb, messzire ható változás, Magyar Péter nevét pedig száz év múlva erről emlegethetik fel, a magyarság politikai kultúrájának egyik legfontosabb megújítójaként.

A szerző Facebook-bejegyzése 2026. április 25-én.