Istenem, azért a fideszes csak fideszes marad, akkor is, ha kádéenpés… Nézem az alakuló ülést, korelnök: dr. Vitányi István. Felcammog, elkezdi felolvasni… Sulyok Tamás már elmondott beszédét! Dicséretére legyen mondva, annyira azért nem faék, hogy még egyszer elénekeltesse a Himnuszt, ám amikor kapcsol (illetve még csak nem is ő kapcsolt, hanem rászóltak – elnézést, csak hallgattam a műsort, ezt elsőre nem is vettem észre), sűrű elnézéseket kér, ugyanakkor leb@ssza a segítségére sietőt, hogy „el kellett volna ezt tenni”.
Nem arról van szó, hogy megnézi, mielőtt nekiáll olvasni, vagy legalább vállalja a felelősséget, de nem ám! Élő adásban hárítja azt, hisztizve, mint egy óvodás. Pfuj! Ez legyen már a MÚLT! El kell tenni… Az egész bácsi kapufa. Hogy be van-e rúgva, nem tudom, de hogy totál alkalmatlan, az biztos. Egy tiszta hangzót nem bír kiejteni a száján. Botrányos. El kell tenni…
