Baka András megválasztott köztársasági elnök és Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2026. augusztus 11-én. (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
Képes ellentmondani a hatalomnak, a köztársasági elnök intézményének pedig valódi tartalmat és súlyt adhat – Baka András jelölését ezért látja megfelelő döntésnek Somogyi Zoltán szociológus. A Political Capital egyik alapítóját annak kapcsán kérdeztük, hogy a Tisza frakciója hosszas, legalább tíz jelölttel folytatott tárgyalás után a hetvenhárom éves jogász Bakát nevezte meg államfőjelöltnek.
Somogyi Zoltán szerint Baka sok tekintetben a leváltott Sulyok Tamás szöges ellentétének számít. A jogtudóst 2009-ben, Sólyom László korábbi államfő ismételt ajánlatára nevezték ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) élére, a Fidesz pedig lényegében azért hozta létre a bírói szervet helyettesítő Kúriát, hogy az Orbán-kormány intézkedéseit élesen bíráló Bakát eltávolíthassa posztjáról. Ő azonban nem hátrált meg, és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt első és másodfokon is pert nyert az őt törvénytelen módon menesztő magyar állammal szemben. „Ez azt mutatja, hogy képes küzdeni a jogállamért, és harcával ismertséget szerzett magának” – mondja a szociológus – „Sulyok Tamás nevét viszont annak ellenére sem ismerték elnökké választásáig, hogy addig ő volt az Alkotmánybíróság feje. Ami jelzi, hogy munkássága az Ab élén sem volt hírértékű.”
Ami Baka András rátermettségét és habitusát illeti, ezt csak kinevezése után ismerhetjük meg, de néhány reakciója árulkodó lehet – véli Somogyi. Baka egyetértett például Sulyok Tamás alkotmánymódosítást igénylő eltávolításával, mivel az Orbán-kormányhoz végletekig lojális, társadalmi krízisek ideján a hallgatást választó volt elnök lényegében kiüresítette saját intézményét – a menesztés Baka András szerint tehát a tisztség helyreállítását célozza. Ugyanakkor a Klubrádióban nyilvánosan felemelte szavát az ellen, hogy a (Sulyokot is elmozdító) 17. alkotmánymódosítás tizenkét évre korlátozta az országgyűlési képviselői mandátum maximális időtartamát, ami jelzi, hogy a Tisza-kormánnyal szemben is kritikus maradhat, és ellensúlyt képezhet (utóbbi funkció, amit Schmitt Pál óta minden Orbán-érában megbízott elnök igyekezett elkerülni). Hasonlóan értékelte a helyzetet a Telexnek nyilatkozó Róna Dániel is, bár szerinte kevésbé valószínű, hogy Baka sarokba fogja szorítani Magyar Péter miniszterelnököt, vagy tematizálni fogja a közbeszédet – a korábban lehetséges aspiránsként emlegetett Polgár Judittól ez inkább várható lett volna.
Baka András jelölése hitelesíti a Tisza választási ígéreteit – Fülöp Botond a leendő államfőről – A Vidéki prókátor leginkább az új alkotmány kidolgozásának folyamatában tudja elképzelni, hogy szerepet vállalna.
Hogy az új jelölt megválasztásával javulhat-e a köztársasági elnök ismertsége, megbecsültsége, azt mindig az aktuális ügyek döntik el – hívta fel a figyelmet Somogyi Zoltán. Ha lesz olyan politikailag kényes törvényjavaslat, amit Baka visszaküld az Országháznak, továbbít az Alkotmánybíróságnak, és véleményével kiáll a nyilvánosság elé, akkor az államfő újra fontos alakítója lehet a közbeszédnek és közvéleménynek. A köztársasági elnök jogi mozgástere ugyan az Alaptörvényből fakadóan korlátozott, de megszólíthatja a lakosságot, nehéz idők esetén összefogásra buzdíthat. Mindez szimbolikus gesztus lenne, de az ilyen gesztusok határozzák meg egy államfő karakterét, és közvetetten azt is, hogyan gondolkodik magáról egy ország. „Göncz Árpád első megszólalásáig sem gondolta volna senki, hogy olyan elnöke lesz Magyarországnak, akit a választópolgárok 80 százaléka szeretni és tisztelni fog” – jegyezte meg a szociológus.
Ami az elnök személyéről ígért társadalmi egyeztetést illeti, Somogyi Zoltán ezt álszent mondatnak tartja, az elkapkodott akcióval Tisza ráadásul a saját hitelességére mért csapást. „Képviseleti demokráciában élünk, azért választunk politikusokat, hogy képviseljék az akaratunkat. És arról sem vagyok meggyőződve, hogy egy valóban szélesre nyitott társadalmi párbeszéd során végül felmerült volna Baka András neve – vagy hogy végül jobb jelöltet találtak volna nála”. A Political Capital társalapítója szerint ugyanakkor szerencsétlen dolog volt, hogy Magyar Péter az ígért széles körű egyeztetés ellenére gyakorlatilag egy napon belül, tizenhat vezető értelmiségi javaslatára Polgár Juditot kérte fel államfőjelöltnek. A kapkodás és a nyomában járó társadalmi felzúdulás Polgárnak is kínos volt, és rögtön visszalépett a lehetőségtől. Somogyi azt ugyanakkor a miniszterelnök javára írja, hogy gyorsan elismerte hibáját, és további lehetséges aspiránsokat is bemutatott, köztük Laczó Adrienn ügyvédet, a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botondot vagy Romsics Ignác történészt.
„Nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra” – Baka András Magyarország új köztársasági elnöke – A Fidesz és a KDNP frakciója részt sem vesz a folyamatban, miután illegitimnek tartják Sulyok Tamás eltávolítását.
