Talán már a kormány is érzi, hogy jelenlegi formájában fenntarthatatlan az önkormányzatok finanszírozási rendszere. Legalábbis erre utal, hogy Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter augusztus végére összehívta az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsát (ÖNET), tehát az összes önkormányzati érdekképviseleti szervet tömörítő tanácskozási fórumot. Nyolc országos önkormányzati szövetség a megoldhatatlan financiális gondok miatt már június végén kezdeményezte a szervezet összehívását július végére. Ha egy hónapos késéssel is, de a jelek szerint hamarosan sor kerül a tanácskozásra.
Már egy csokor virágra sem jut
Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere az ÖNET ülésének konkrét időpontját nem ismeri ugyan, de lapunknak elmondta, régóta várnak a kormány lépésére, mert most már valóban az utolsó utáni pillanatban van a magyar önkormányzatiság. – Azt reméljük, hogy az előző kormánnyal ellentétben a mostani valóban meghallgatja az önkormányzatokat, és első lépésben, tűzoltásként azonnali forráshoz juttatja őket, aztán közösen egy olyan modellt dolgozhatunk ki, amely hosszú távon életképessé teszi a helyhatóságokat. Amennyiben idén nem kapunk segítséget, úgy tömegesen jutnak csődbe az önkormányzatok. És ezt minden magyar érezni fogja, hiszen alapvető közszolgáltatások fognak csökkentett módban működni. Így például nem jut majd pénz a rászoruló gyerekek támogatására, úszásoktatásra, kultúrára, az idősek szociális ellátására, és még lehetne sorolni. A mostani állapotokat jól jelzi, hogy a minap egy nem is kis település polgármestere arról beszélt, annyira üres a kassza, hogy egy csokor virágot sem tud venni a nyugdíjasok köszöntésére, mert a pénzügyi vezető nem ellenjegyzi a kiadást – fogalmazott.
Kivonulóban az állam a kötelező feladatok finanszírozásából
Fülöp Zsolt az okot abban látja, hogy az önkormányzatok forrásainak csökkentése 1990 óta folyamatos, az utolsó 15 évben pedig felgyorsult, amikor elvették a személyi jövedelemadó helyben maradó utolsó nyolc százalékát. Majd a koronavírus járványra hivatkozva központosították a gépjárműadót, folyamatosan emelik a szolidaritási hozzájárulást, a Versenyképes járások program finanszírozását pedig az iparűzési adó növekményének elvonásával a még talpon álló önkormányzatok nyakába varrták.
Az első gondok – A július már a szürkébb hétköznapokat hozta a Tisza-kormány számára, és ahogy haladunk előre az időben, egyre inkább ezt tapasztaljuk.
Eközben az állam által előírt kötelező feladatokat is egyre nagyobb arányban az önkormányzatoknak kell finanszírozni. Történik ez annak ellenére, hogy ezeket a feladatokat teljes egészében az államnak kellene finanszírozni, a központi költségvetés azonban egyre kevesebbet vállal ebből magára. Így jutottunk el oda, hogy ma az önkormányzat saját bevételeiből kénytelen állami feladatokra fordítani, és így nem jut a helyi fejlesztésekre. Szentendrén például az óvodai ellátásnak csak negyven százalékát fizeti az állam, a múzeumok fenntartására pedig idén ugyanannyit szán, mint tíz évvel ezelőtt, holott az elmúlt évtized annak értékét jelentősen elinflálta.
Tömeges csőd fenyeget, ha nem lép az állam
– Nemcsak az a probléma, hogy 2012-ben a kormány elvonta az önkormányzatoktól a személyi jövedelemadó utolsó nyolc százalékát, hanem az, hogy ezzel megszűntek az állam és az önkormányzatok közötti megosztott források, illetve hogy egyelőre elképzelés sincs az ilyen jellegű forrásmegosztásra. Romániában például az általános forgalmi adó bizonyos része marad helyben ilyen célra, de akár a személyi jövedelemadó valamilyen arányú megosztását is vissza lehetne vezetni. És hiába hivatkoznak arra, hogy ki lehet azt pótolni a helyi forrásokból, mert nem, hiszen egyre több önkormányzat tapasztalja, a gyenge gazdasági növekedés miatt csökken az iparűzési adó összege. Így jutottunk oda, hogy egyre több önkormányzat kénytelen folyószámlahitelt fölvenni, hogy az alapvető funkciókat fenn tudja tartani. Szentendre esetében jól mutatja a baj nagyságát, hogy miközben a koronavírus-járvány idején sem kellett folyószámlahitelt igénybe vennünk, most mégis kénytelenek voltunk ehhez az eszközhöz nyúlni, pedig már jelentősen csökkentettük kiadásainkat, a korlátozott lehetőségekhez képest igyekeztünk növelni saját bevételeinket. Összefoglalva azt mondhatom, hogy a kormánnyal közösen mielőbb olyan finanszírozási rendszert kellene kialakítani, hogy az önkormányzatok hosszú távra és megbízhatóan tudjanak tervezni, mert jelenleg azt kell figyelnünk, a központi költségvetés éppen mennyit szán az önkormányzatok finanszírozására – ecsetelte a probléma súlyát, illetve a remélt megoldást a polgármester.
A győri polgármester meghívta Magyar Pétert és a vidékfejlesztési minisztert – Előzetesen leírta azt is, milyen vészforgatókönyvekkel készülnek, ha kormányzati megállapodás hiányában marad a szolidaritási adó jelenlegi mértéke.
Szavait igazolja, hogy az Orbán-kormány által készített „Makrogazdasági és Költségvetési Előrejelzés 2023-2027” címet viselő dokumentumból kiderül, amíg 2023-ban a teljes önkormányzati szektor 1100 milliárd forint támogatást kapott, addig ez az összeg 2027-re 1044 milliárd forintra csökken. Eközben a helyhatóságok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás – amely a kormány magyarázata szerint arra szolgál, hogy a szegényebb önkormányzatok költségvetését abból egészítsék ki – évi 250 milliárd forintról 358 milliárd forintra nő. Ennek eredőjeként az önkormányzatok nettó finanszírozása (a kötelező feladatokra juttatott összegből levonva a szolidaritási hozzájárulás címén elvont összeget) négy év alatt 850 milliárd forintról 686 milliárd forintra csökken. Vagyis világosan látható, hogy nem halasztható az önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítása.
A miniszter bejelentésére Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármester, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke is reagált. Facebook-bejegyzése szerint „szakpolitikai koncepciókról nem hallottunk és továbbra sincs önkormányzati államtitkár.” Ugyanakkor jó hírként értékeli a miniszteri meghívót, illetve reményét fejezte ki, hogy „ez az érdemi egyeztetések megkezdését jelenti majd, ahol megismerhetjük a kormány elképzeléseit, hiszen fontos lenne tudni, hogy mit várhatnak a települések.” Szerinte a megbeszélésekhez jó kiindulópont az a szakmai anyag, amit a nyolc önkormányzati érdekképviselet összeállított. Végül ő is arról ír, hogy egyetlen település se tud tervezni anélkül, hogy legalább nagyságrendileg ismernék a módosított idei, illetve a jövő évi költségvetés önkormányzatokat érintő számait.
