a súlyosan megalázott Sulyok helyére. Fotó: Magyar Péter/Facebook
Azért felemás és vitatott Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltásának jogszerűsége, mert Magyar Péter meg akarja tartani az alaptörvény egészét és lényegét (még akkor is, ha egy új alkotmányba vezeti át azt), nem hajlandó kimondani a NER alkotmányellenességét, az alkotmányos rend megdöntését, s nem azért mondatja le (távolítja el) Sulyokot, amiért megérdemli. Ha a 2010 után létrehozott új rendszert, s annak alapját: az alaptörvényt, egy tollvonással törvénytelennek és semmisnek nyilvánították volna, akkor Sulyok az alaptörvény és a rendszer eltörlésével együtt veszítette volna el a hivatalát mint az autokrácia által bábnak kinevezett törvénytelen köztársasági elnök.
Ha a kiindulópont az, hogy a NER alkotmányellenes rendszer volt, akkor abból az következik, hogy az általa kinevezett közjogi méltóságok legitimitása is megkérdőjelezhető. Ha ezt nem mondják ki, hanem az Alaptörvény folytonosságát fenntartják, akkor Sulyok eltávolítását már ezen az alkotmányos kereten belül kell igazolni. Ez egy valós alkotmányjogi dilemma, s a 22-es csapdája annak, aki át akarja menteni az Orbán-rendszert saját magának. Ebben az esetben Magyar nem rendszerváltást, hanem személycseréket hajt végre, de azok szükségszerűen alkotmánysértőek lesznek, ha az alaptörvény és a rendszer törvényességét nem vonja kétségbe.
Azt nem szükséges mondani (mégis mindenki megteszi, aki az eltávolítás módját és okát firtatja), hogy Sulyok Tamás egy minden tekintetben méltatlan, alkalmatlan személy a köztársasági elnöki poszt betöltésére, a NER ideáltipikus bábfigurája, akit azért helyeztek a pozíciójába, hogy ne lássa el a funkciót, ne legyen a fékek és ellensúlyok része. Még ez sem elég, mert apja nyilastámogató múltjának letagadásával morálisan összeférhetetlen a pozícióval, s mint magyar földeket külföldiek kezére játszó zugügyvéd, jogilag is elfogadhatatlan, mert bizonyítottan bűncselekményeket követett el. Eltávolításának azonban nemcsak a módja kérdéses, hanem az oka is.
Annál is inkább, mert Magyar Péter nem antitézise és ellentéte a Fidesz ideológiájának és rendszerének, amelyben tizennégy éven át nem talált kivetnivalót, egészen addig, amíg nem fosztották meg NER-lovagként a tisztességtelen fideszes pénzforrásaitól. Emellett az Orbán-rendszer számos kétes figurája (ő maga is az) maradhatott a pozíciójában. Ahogyan a volt pénzügyminiszter, Varga Mihály szerepe is kétséges, miután az orbáni önkényuralmi rendszerben a pénzügyminisztersége alatt zavartalan folyt az ország szervezett kirablása. De Varga maradhat jegybankelnök, ami rendkívül bizalmi pozíció, de sorolhatnánk másokat is, míg az egyszem Sulyoknak közellenségként távoznia kell.
Ez azért is felvet kérdéseket, mert Sulyok Vargához hasonlóan jelezte, hogy kész kiszolgálni Magyart és kormányát, s ezt bizonyította is. Sulyok nem létező gerincét nem törné meg az, hogy Orbán után Magyar Péter bábja legyen. Neki mégis mennie kell. Ebben az esetben csak két oka lehet a könyörtelen levadászásának: az egyik, hogy Magyar Péter egy olyan elvhű demokrata (amivel eddig nem ismert oldalát ismernénk meg), aki magának sem tűr meg egy bábot, mert neki olyan független köztársasági elnök kell, aki féke és ellensúlya a kormánynak, a parlamenti többségnek, s jelenlegi vezetőjének, saját magának. Erre az eshetőségre nagy tétekben nem fogadnánk.
A másik lehetséges indok, hogy Magyar Sulyok helyett saját bábot akar. Egy saját Sulyokot akar a köztársasági elnöki székbe ültetni, illetve valakit nagyon meg akar ajándékozni a nagy presztizssel járó funkcióval. Azt a lehetőséget kizárhatjuk, hogy Magyar csupán ezzel akarja demonstrálni a rendszerváltást, mert olyan propaganda és üldözés senki ellen nem folyik, mint Sulyok ellen. Más bebetonozott bábokról semmit nem hallani. Az is nevetséges például, hogy még mindig a Fidesz legfőbb ügyésze van pozícióban, és nem indít semmiféle eljárást Orbán és bűntársai ellen, ami szintén nem zavarja Magyar szemét. Talán azért nem, mert nem bánja, s ez egybevág a szándékaival.
Sulyok kétes formában történő levadászása nem azért kétes, mert nem jogos, hanem azért, mert megkerüli annak kimondását, hogy Orbán rendszere autokrácia (világosabban: diktatúra) volt, s nem ezen a jogcímen távolítják el az önkényuralom bábját a székéből, a jogállam létrehozásának nevében, hanem személyre szabott alaptörvénymódosítással. De ez nem minden, mert a szándék akkor mutatja meg az igazi arcát, amikor Magyar megnevezi Sulyok utódját, akit mindjárt meg is szavaztat a – Sulyokhoz hasonlóan báb szerepét betöltő – parlamenti képviselőivel. Akkor meglátjuk, miért volt ennyire fontos éppen a készséges és „nyájas” Sulyok menesztése. Vajon kinek készíti Magyar a helyet?
Sulyok utódját nem a nép választja, ahogy Magyar ígérte, ez megerősíti a feltételezést, hogy a köztársasági elnök megválasztása nem lesz szabad választás, hanem Magyar helyez valakit a Sándor Palotába. Vajon kit gondol Magyar alkalmasnak arra, hogy a hatalmi ellensúly szerepét betöltse és a nemzet egységét megjelenítse. Csak remélni merjük, hogy a fideszes frakcióvezető, Gulyás Gergely (Magyar gyerekének keresztapja) hirtelen lemondása nincs összefüggésben ezzel, de azon cseppet sem csodálkoznánk, ha Gulyás a Tiszában kötne ki, és ezzel elkezdődne a Fidesz és a Tisza összeolvadása, ami maga lenne a centrális erőtér ideális megvalósulása.
Ha kérhetnénk, legyen teljes a kép: a frigyet (amikor a szélsőjobboldali Fidesz és a Tisza által begyűjtött egykori demokratikus ellenzék egybekel) Orbán Viktor áldja meg.