miután találatot kapott egy olajfinomító – Fotó: Reuters
Telex
„Ez kizárólag kommunikáció, nem más, hiszen ha úgy vesszük, ez a negyvennapos offenzíva legalább negyven napja tart” – mondta Takács Márk katonai szakértő a Telexnek Volodimir Zelenszkij csütörtöki bejelentéséről. Az ukrán elnök akkor jelentette be, hogy jóváhagyta a biztonsági szolgálat negyvennapos hadműveletét, amelynek „célja, hogy nyomást gyakoroljon az agresszor államra a háború befejezése érdekében”.
Ennek már meg is látszanak a nyomai, a bejelentés után indított átfogó támadásban eltalálták többek között a Krím egyik kompkikötőjét és egy tulai vegyi üzemet is. Az akció méretét jelzi, hogy az orosz légvédelem legalább 660 ukrán drónt semmisített meg péntekre virradó éjszaka.
„Az összes helyen, ahol bármilyen kár keletkezett, ott ipari balesetről írnak, vagy arról, hogy a légvédelem lelőtte az ukrán eszközöket, és a lezuhant roncsok okoztak kárt”
– mondta Takács. Pedig egy irányítórendszereket gyártó cég telephelyén egy vasbeton épületrészt átütött egy drón, tehát szinte biztos, hogy nem egy roncsdarab találta el. Sokféle drónt vetnek be az ukránok, de ami egy ilyen födémet átüt, és elpusztítja, abban több tucat kilogramm robbanóanyag lehetett. A szakértő úgy tippelt, ez egy komolyabb manőverező robotrepülő lehetett.
Éreztetni az Oroszországban élőkkel a háborút
„Az látszik, hogy végre-valahára konkrét, felépített, hosszú távú, stratégiai terv szerint hajtják végre a légi hadjáratot” – elemzett Takács. Az ukránok az orosz kőolaj-finomítási és -kereskedelmi infrastruktúrának nemcsak a sűrű füsttel és így látványos képekkel járó részeit támadják, hanem az olyan gyenge láncszemeket is, mint például a szivattyútelepek, vezérlőállomások. Önmagukban nem jelentős károk ezek, csak pont ezeknek az elemeknek a kiesése miatt nem tud egy üzem működni.
Az is látható, hogy az orosz légicsapásokhoz szükséges képességeket támadják, például robbanóanyag- vagy alkatrészgyártó üzemeket. Ezzel voltaképp megelőző jelleggel csökkentik az orosz válaszcsapás mértékét.
Az ukránok most megörültek, hogy szinte bármit támadhatnak az Uráltól, de főképp Moszkvától nyugatra, de Takács szerint az a fontos nekik, hogy folyamatosan elpusztítva tartsák a fontos üzemeket. A háborús erőfeszítéseiket ugyanis ezek helyett nem segíti egy szimbolikus célpont eltalálása. Egy üzemet többször is lőhetnek, ez ugyan „unalmas cél”, de fájdalmas károkat okoz az orosz gazdaságnak.
Szerinte az oroszok hajlamosak az említett hibára. Például miután az ukránok Szentpétervár olaj-infrastruktúráját támadták, az oroszok szimbolikus helyeket támadtak bosszúból, mint amilyen a kijevi Pecserszka lavra kolostor.
Takács szerint most inkább „a kommunikáció követi a valóságot”, Zelenszkijjel is közölték, hogy heti egy nagyobb támadást általában végre tudnak hajtani, és úgy látszik, hogy ehhez igazították a politikai kommunikációt. Ez így is hatásos, most először ütött meg békülékenyebb hangot Oroszország. „A hadászati légi hadjárat célja, hogy éreztessék Oroszországgal a háborút” – mondta.
Szerinte arra kell vigyázniuk, hogy olyan ütést nem vihetnek be, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tud nem vereségként eladni. „Az ellenfél lekopogja, de ne törje el a karját” – hozott fel egy küzdősportos hasonlatot a szakértő. Szerinte a Kremlt sem lőhetik szét, mert akkor azt mondanák az oroszok, hogy „ez a nagy honvédő háború kettő, a nácik ismét Moszkvát támadják”.
2026. június 22-én – Fotó: Reuters
A szárazföldön az ukrán cél az orosz hadsereg kivéreztetése. Több orosz katonát ölnek meg egy ideje, mint amennyit az oroszok közben toborozni tudnak. A teljes orosz büdzsé 9,5 százalékát a toborzásra költik, de Takács szerint így is 20 százalékkal csökkent a toborzott katonák száma. A másik szűk keresztmetszet a Kremlnek, hogy meddig tudja Putyin távol tartani az etnikai orosz középosztálytól a háborút. Ha azt érzi, már nem tudja, akkor esetleg rugalmasabb lehet a tárgyalóasztalnál.
A Krím a célkeresztben
A krími helyzet kritikus Oroszországnak, a kőhidak közül egyedül a kercsi híd járható úgy-ahogy Takács szerint. A Csonhar-földnyelven már csak pontonhíd van, de ezt is rendszeresen elpusztítják az ukránok. A Krímen elrendelték az iskolák hamarabbi bezárását, a home office-t a munkahelyeken, az energiahasználat csökkentését, és boltokat is bezártak. Így is volt nagyobb áramszünet a félszigeten.
„Egyelőre nem látszik, hogy védenék meg” a Krímet az oroszok, olyan légvédelem kéne, ami most nem nélkülözhető az orosz nagyvárosok és a kőolaj-infrastruktúra védelméből. Utánpótlásilag próbálkoznak kompokkal, hajókkal, pontonokkal, de egyre rosszabb a helyzet. Már a rendkívüli állapotot is el kellett rendelni, és ezrével hagyják el a lakosok a Krímet.
Robert Brovdi, az ukrán drónerők vezetője nemrég azt mondta, a Krím lesz Putyin veszte. A megszállt, majd annektált félsziget védelmére a légvédelem jelentős részét betolták az oroszok, majd jelentős részét el is veszítették, pedig ez nagyon hiányzik a frontról és a hátországból. Szerinte ha odáig jut a helyzet, az oroszok akár atomfegyvert is bevethetnek a Krím védelmében.
Orosz válaszok
Az orosz légvédelem még így is hatékony, a feléjük indított eszközök 60-80 százalékát lelövik. A modern hadviselés lényege a szaturáció, hogy sok célpont legyen jelen egyszerre. A központi, felülről irányított légvédelem volt sokáig az irány az oroszoknál, de Takács szerint ez változóban van. Többek közt csapatlégvédelmi eszközöket is alkalmaznak, de ezek jellemzően önirányításúak.
„Túl sok a tér, és túl nagy az ország, lehetetlen megvédeni” – vázolta a helyzetet.
Az oroszoknak az lenne a jó módszer, ha elpusztítanák az ukrán dróngyártási kapacitást. Hiteles információ az ukrán dróngyártás kapacitásáról nincs, ez Takács szerint titkos adat. Hadászati, nagy hatótávolságú drónokból és manőverező robotrepülőkből sokat gyártanak, előbbiből havi több száz, utóbbiból több tucat készül. „Az ukránok sikeresen a föld alá tették a gyártóüzemeket”, illetve a gyártás jelentős részét kihelyezték Lengyelországba vagy más EU-országokba – ez utóbbira volt is egy formális kezdeményezés. Az eszközök jelentős részét azért még mindig Ukrajnában gyártják vagy szerelik össze.
„Az oroszoknak valóban nincs olyan bunkerromboló bombájuk, mint az USA-nak”, hogy nekimenjenek vele a föld alatti gyáraknak. Ilyenekkel rombolta le tavaly az Egyesült Államok az iráni föld alatti nukleáris létesítményeket. Ukrajna egy szovjet ipari infrastruktúrát örökölt, a régi üzemek alatt olyan járatok vannak, amikkel az atomháborúra készültek annak idején. Takács fel is idézte Mariupol ostromát, amikor az Azovsztal üzem alatt volt az ellenállás utolsó góca, és sokáig ki tudtak ott tartani az ukránok. Az oroszok emellett nem is tudják feltétlenül, hol van az összes dróngyártó üzem.
Az orosz válaszcsapásokról Takács azt mondta, hogy tudni lehet, milyen időközönként, mennyi rakétával, robotrepülővel, drónnal támadják az ukránokat. Ezek alapján nagyon régen hajtottak végre tömeges támadást, ezért a kalkulációk szerint az egyik következőben akár 6000 Sahed és Gerany drón is részt vehet.
Ha mégsem vetik be ezeket nagy tömegben, az azt jelenti, Ukrajna sikeresen támadta az orosz dróngyártási kapacitást. Bár ezt megnehezíti, hogy az oroszok szétterítik a gyártást, a drónokat pedig rendkívül gyorsan össze lehet rakni. Ráadásul nem is mindegyikbe tesznek robbanóanyagot, sok drónt támadásokkor csak csaliként indítanak, ezekkel terhelik túl a légvédelmet.
Az oroszok idáig nem támadták az országot kettészelő Dnyeper folyó hídjait, de most ezt is elkezdték. Ez veszélyeztetheti, hogy Ukrajna eljuttassa a fronton havonta milliószámra bevetett kicsi FPV-drónokat a front közelébe. Az orosz légihadjárat-tervezőknek voltak más sikereik is, véghez vitték az ukrán energetikai infrastruktúra megsemmisítését, amit Takács szerint ennél jobban nem lehet elpusztítani. Az infrastruktúra az újjáépítése során ugyanakkor egyre decentralizáltabbá válik. Az elmúlt télen nagy volt a baj Ukrajnában, mégsem sikerült Oroszországnak megtörnie az ukrán lakosságot.
Balti feszültség
Oroszország provokatív akcióra készülhet egy balti államban vagy Lengyelországban, hogy tesztelje a nyugati katonai szövetség egységét – írta a Guardian pénteken két kelet-európai NATO-tagállam információira hivatkozva. „A félelem segít, hogy felkészüljünk” – mondta Takács a helyzetről.
Szerinte készülni kell arra is, hogy az oroszoknak egyre több és modernebb páncélozott járműveik vannak. A hagyományos hadviseléshez való képességeik erősebbek, mint voltak 2022-ben. Európa viszont ezen a téren még náluk is erősebb. Ha elkezdenék a több ezer tankot összecsoportosítani, azt hónapokkal korábban látná a NATO, és csapaterősítéseket hajtana végre, valamint figyelmeztetné Oroszországot.
Olyan elfordulhat Takács Márk szerint, hogy az oroszok átlőnek a határon, drónok átrepülnek, ukrán drónokat térítenek el. „Teljes katonai agresszióra nem látok valószínűséget”, bár attól, hogy valami nem racionális, megléphetik.
„A hibrid háború eszköztára rendkívül színes”, terrormerényletek, migránsok odaterelése is benne van. Megtehetik, de hogy mit érnek el, az a kérdés, az ilyen akciók pont megerősítenék az Ukrajna melletti európai kiállást. Takács nem látja, hogy Putyin az akaratát rá tudná kényszeríteni Európára. Közben pedig az ukrán haditechnika 60 százaléka már ukrán gyártású, ez az arány a drónok tekintetében 90 százalék körül van. Egyre kevésbé van katonailag szükségük Európára és az Egyesült Államokra, bár pénzügyileg annál inkább.
