
A Pro Economica Alapítvány nemrégiben közzétett közösségimédia-videója hírül adja, hogy a szervezet kérdezz-felelek (Q&A) akciót hirdet, és 2026. július 3-ig várja az irodai e-mail-címére az alapítvány működésével, programjaival kapcsolatos lakossági és sajtómegkereséseket. A lazára, közvetlenre hangszerelt bejelentkezésben Kozma Mónika elnök először érzékenyen bejelenti, hogy tévedett, mert nem kommunikált elég hatékonyan, aztán nyílt párbeszédet ígérve elmondja, hogy kérdéseket vár minden érdeklődőtől, amire válaszolni fog.
A nyitottság éppen jókor érkezik: a Tisza-kormány máris megkezdte a külhoni támogatási rendszerek felülvizsgálatát, Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben is név szerint említette meg a Pro Economicát. A kormányfő a tusványost kritizáló felszólalásában kiemelte, hogy a rendezvény fenntartása hatalmas összegeket emészt fel a költségvetésből, és „csak a Pro Economica Alapítványon keresztül mintegy 600 millió forint kerül oda”, mondta.
A Pro Economica Alapítvány éveken át az Erdélybe áramló magyar állami gazdaságfejlesztési támogatások kizárólagos és ellenőrizhetetlen csatornájaként működött. Bár a szervezet a gazdák és a helyi vállalkozások megsegítésének paravánja mögé bújva kommunikált, a valóságban a közpénzt egy olyan zárt rendszerben osztották szét, amely szorosan kötődött az RMDSZ politikai és gazdasági holdudvarához.
Az alapítványi működés legfőbb strukturális problémája kezdettől fogva a döntéshozatali mechanizmusok teljes homálya volt. Miközben eurómilliós tételekről születtek határozatok, a pályázatokat értékelő szakértők és bírálóbizottsági tagok kilétét mindvégig üzleti titokként kezelték. A nyilvánosság – beleértve a független sajtót is – semmilyen rálátást nem kapott arra, hogy milyen szakmai szempontok alapján soroltak hátra életképes helyi kezdeményezéseket, és miért élveztek elsőbbséget a politikai elittel jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók.
Az alapítvány májusban megpróbált elébe menni a kritikáknak, és közzétett egy interaktív térképet a támogatásokról. A térkép adataiból kiderült, hogy a legnagyobb, több mint 9,6 milliárd forintos keretösszegű pályázati csomagból a szorosan beágyazott gazdasági elit profitált és a közpénzek jelentős része a luxusberuházásokba áramlott.
A Magyarországról érkező támogatásokat összegző jelentés, amelyet az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom akciószociológiai munkacsoportja készített el az Átlátszó Erdéllyel közösen, megjegyzi, hogy a Pro Economica által kiosztott támogatások jóval átláthatatlanabbak, mint a BGA-n keresztül érkezettek.
2025-ben Kátai Istvánnak is volt egy csörtéje Kozma Mónikával, amikor az ötcsillagos szállodafejlesztésekbe befektetett közpénzek kapcsán kritizálta az alapítvány vezetőjét. Kozma akkor hazugságnak nevezte a vádakat, számonkérve a szerzőt, hogy miért nem kereste őt személyesen: „Gyerekkorunk óta ismersz, Pityu, miért nem hívsz fel, miért nem kérdezel meg személyesen?” – írta akkor. Amikor azonban Kátai egy nyílt levélben sajtónyilvános vitára hívta, Kozma Mónika egy újabb posztban gyorsan visszautasította a lehetőséget, provokációnak minősítve a megkeresést: „Köszönöm, nem élek vele.”
