Rónay Tamás: A naivitás ára

Emmanuel Macronnal már 2021-ben tárgyalóasztalhoz ültek volna Vlagyimir Putyinnal, ezt azonban a balti államok és Lengyelország megakadályozták. Az érintettek felháborodva reagáltak, mondván: ne hárítsa rájuk a felelősséget a háborúért.

Bolgár György: A Nobel-díj hete

Úgy látszik, az orosz Barátságtól nem félünk, csak a horvát szövetségeseinktől. Akik nem azért állították le az olajszállítást Szerbiába, mert annyira megbízhatatlanok, hanem mert a szerb finomító orosz tulajdonban van, és amerikai szankció tiltja oda az exportot.

Konok Péter: Mondja, maga nem valami antifasiszta?

– Visszabombázom Svédországot a kőkorszakba! – De miért? – Mert megszállva tartják Mordort, ősi családi birtokomat, és elsinkófálják a díjamat. – Talán Grönlandra gondolt? De az Dániához tartozik, a Nobel-békedíjat pedig Norvégiában ítélik oda...

Szele Tamás: Kína és a pragmatizmus

Szele Tamás: Kína és a pragmatizmus
Paradox helyzet alakul ki: az intenzív kereskedelem, beleértve az ukrán hadsereg számára kritikus fontosságú kínai drónok és elektronikai eszközök szállítását, ellentétben áll a minimális szintű politikai kapcsolatokkal és a kölcsönös bizalom hiányával.

Szent-Iványi István: A téboly fokozódik

Nehéz szavakat találni arra, amikor az ország miniszterelnöke durván rágalmazza egy szomszédos ország elnökét, ráadásul egy primitív AI videóval. Idáig ezt a szintű alantas rágalmazást legalább kiszervezték a Megafonos csicskákra, most már Orbán is beleáll a piszkos kampányba.

Borbély András: Van társadalom?

Borbély András: Van társadalom?
Továbbra is úgy gondolom, hogy az antikapitalizmus nem valamiféle deviancia, amint azt a mindenféle eszmétől irtózó reálfasiszta konszenzus bömböli, hanem humanista minimum – még ha most már szűkösnek is érzem a mögötte lévő társadalmi ontológiát.

Hardy Mihály: Tűzszünet kérdőjelekkel

A Trump-féle úgynevezett béketervről keveset tudni. Igaza lesz Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök asszonynak, aki azt mondta: „Akkor lesz béke, ha az arabok jobban fogják szeretni a saját gyermekeiket, mint amennyire bennünket gyűlölnek…”

Szilágyi N. Sándor: Szász Attila bejegyzéséhez

Olyan pártra nem szavazunk, amelyik az ellenfelei vagy bárki emberfia ellen acsarkodva, gyűlöletkeltéssel, lejáratókampányokkal, karaktergyilkosságokkal és egyéb, magyarokhoz nem méltó aljasságokkal akarna szavazatokat szerezni.

Szász Attila: Levél itthonról haza

Zajlanak az események, magukkal sodorják az egész társadalmat. Itthoni bizonytalanságunkra nehezedik a magyarországi választások terhe. Fontos pillanat, óriási a tét. Az elmúlt időszak eseményei megmutatták, milyen ez a kampány, és merre tart.