A költészet nap-éj egyenlősége
A költészet világnapjává március 21-ét az UNESCO jelölte ki 1999-ben, hogy „költői kifejezés révén támogassa a nyelvi sokféleséget és növelje a veszélyeztetett nyelvek megismerésének lehetőségét”.
„Lelkünk mélyén újság-álmodók vagyunk”
Én szabad akartam lenni. Első kelet-berlini utamat számos további követte. A szerkesztőség elégedett volt a cikkeimmel, és nem volt akadálya annak, hogy vissza-visszaküldjenek. Így kezdődött, s nekem tudósítóként kinyílt a világ.
Már a brit vírusvariáns a meghatározó Romániában
A brit variáns magas fertőzőképessége gátolhatja a brazil és dél-afrikai variáns terjedését. Ez azért lenne jó hír, mert a rendelkezésre álló oltóanyagok hatékonyabbak a brit variánssal, mint a másik kettővel szemben.
Illetéktelen (21): Mentsük meg Müller Cecíliát!
Müller Cecíliának marad az, hogy gyakran mossunk kezet, hordjunk maszkot, fertőtlenítsük környezetünket, meg szeressük egymást. Kicsit megalázó lehet a politika játékszerének (nyunyókájának) lenni. Krebsz János írása.
Szász János: Ezt olvastam (15)
Meggondolkoztató, hogy ha a kommün léte nem is szólaltatott meg jelentős költőket, bukása viszont döntően hozzájárult a modern költészet egyik lángelméjének elnémulásához. Rimbaud-ról van szó.
Farkas Árpád A kerékvágásról
Mert leülve erre a kicsi, kétezer éves, ember-idecipelte kőre, elnézve itt előttem ezt a puhatestűként kígyózó békességet, nem nehéz eldöntenem, hogy bizony a középszer kerékvágása ez.
Majtényi Erik: Üzenet a palackban (Zárójelben)
Három esztendő leforgása alatt 7000 levelezőlap érkezett vissza. Nem tudni, hányan horgásztak ki palackot, de ebből hétezernek fontos volt a kanadai halászok mindennapi kenyere, úgy érezte, kutya kötelessége megküldeni a kért adatokat.
Csehi Gyula: Zsörtölődő és derűs válasz
Diderot filozófiai maximája: „Ha az emberek megkérdezik a filozófustól, hogy mire jó a tudománya, sohasem szabad olyan helyzetbe jutnia, hogy ezt válaszolja: semmire.” Mély meggyőződésem az, hogy az irodalomszociológusnak sem kell szégyellnie magát,
Horváth Andor: A regényhős
Saul Bellow regénye, a Herzog bestsellerként jutott el hozzánk, természetes tehát, hogy elgondolkozzunk sikerének titkán. Mi ragadta meg annyira az amerikai olvasót, és hogyan hat ránk a könyv? Igazolják-e a regény értékei a sikert?
Kovács János: Az elveszett összhang
Az elvontság és magasztosság kifejezésbeli megnyilatkozása rokonítja ezt a gondolati és érzelmi töltetben nagyon is mai episztoláris publicisztikát a felvilágosodás hangvételével.