Papp László: Paleoasztronautika – fantázia és valóság

Sajnos, a tények értékelése során súlyos túlkapások is előfordultak. Magukat tudósnak nevező fantaszták olyan feltevéseket röppentettek világgá, amelyeknek kiindulópontja és következtetése az, hogy a csillagászatban és űrhajózásban minden lehetséges.

Tóth Károly: Régen esedékes

Minden oktatás célja és értelme – azt hiszem – így foglalható össze: 1. széles körű érdeklődés kialakítása 2. a lényeges és a lényegtelen elválasztásához szükséges képesség kialakítása. Ez utóbbi az információk tömegében való eligazodás képességét is jelenti. Mind gyorsabban változó világunkban a fejlődés legerősebb fékezője nem az anyagi eszközök hiánya, hanem az a tény, hogy a társadalom tagjai nehezen alkalmazkodnak az új megfelelő befogadásához.

Oláh Tibor: Flaubert laboratóriuma

Flaubert első- és másod- és tizedsorban egyaránt és kizárólag író. Gondjai-bajai szinte kivétel nélkül műhelygondok, érzelmei mindig készülő vagy alig elkészült műveket lengnek körül. Az irodalom tölti ki magán- és közéletét.

Barabás Endre: Tudományos tárgyú közírás

Ezt az általánosabb elnevezést használnám az alábbiakban tudományos ismeretterjesztés vagy tudománynépszerűsítés helyett. Áttanulmányoztam A Hét kerékasztalának beszámolóját. A megbeszélés meglepően eredményes volt.

Fábián Ernő: Korszerű műveltségre van szükség

Közhelyszerűen hangzó megállapítás, de érvényét nem vonom kétségbe: nem mindig az időszerű az értékes. Az akadémizmus valahogy mindig bezárja magát saját rekeszébe. És végül is, honnan tudjam az ismeretáradatban, hogy mit fog a jövő a tudományos ismeretek közül értékessé kristályosítani? Erre nincs mérce.

Földes László: Az értelem illúziótlanságával – a szellem birodalmában

Egyebekben azonban a közösségi erkölcs és a tiszta értelem illúziótlansága hat Méliusz szellemi birodalmában. „Egy más kávéházat irodalmunk számára! A mai minőségű demokrácia korszerűen európai légkörét akarjuk, illúziótlanságot, ésszerű nem-alkalmazkodást az önmagunkat szüntelenül újraszülő – vagy visszavető – ellentmondásokkal elkerülhetetlen írói szembesülésben.”

Toró Tibor: Atomkorszakban élünk

Nem igaz, hogy nincs elég természettudományokkal foglalkozó, ismeretterjesztő könyvek megírására vállalkozó egyetemi tanár, tudományos kutató! Én csak a fizika területéről, kapásból bármikor fel tudnék sorolni legalább tíz nevet (sőt megfelelő tematikát is a nevek mellé).

Ágoston Hugó: A csillagközi dialógus lehetőségei

Ágoston Hugó: A csillagközi dialógus lehetőségei
Abból induljunk ki, amit biztosan tudunk. Az élő struktúrák kialakulá­sának anyagi alapja, közege csakis a hajlékony hidrogénkötés alapján létrejött valamilyen vegyület lehet. (A Földön ez a vegyület a folyékony állapotban levő víz volt.) Ez a tény az életjelenségeket nyilvánító alak­zatok környezetére nézve több meg­szorításhoz vezet.

Majtényi Erik: A közös ismerős

Az író egyik legszebb fel­adata egymást nem ismerő embe­rek közös és meghitt ismerősévé válni, egy-egy gondolata vagy el­mélkedése köré alkalmi táborrá összetoborozni egymástól távol élő, és addig talán egymás gondolataitól is távol eső embereket...

Fodor Sándor: Számunk képzőművésze: Gaál András

Fodor Sándor: Számunk képzőművésze: Gaál András
„Fészekrakó" – családalapítót jelent, és a kifejezés tökéletesen illik Gaál Andrásra, aki a főiskola elvégzése után, 1959-ben, a csíkszeredai tanárkodást választotta. Tudta-e akkor, hogy nemcsak a szó szerinti értelemben vett családot alapít Csíkszeredában, hanem – az évek folyamán – művészcsaládot is...?