Marosi Barna: A kékruhás hölgy

A város egy rétege, a nyárspolgárság sose tudta „lenyelni”, hogy az a második feleség bizony cigány volt. Meg aztán az se tetszett, nem volt egy „comme il faut” dolog: hogy az örökbe fogadott kislány történetesen zsidó!

Agybaj (rövid dialógus)

– Ez nem nevelés kérdése, genetikai hiba. Elfogadnám, hiszen a gyermekem… – Megőrülnék. Nem tűrném. Nálunk a családban senki nem volt ilyen! Nem is lehet, mert tűzzel-vassal küzdenék ellene.  Ez kizárt!

Rohonyi Zoltán: Képzelet és valóság

A romantikus álmodozó, korától hamar elszakadó és felszínes íróról szóló merev tétel szembesül ilyenformán a közönség nem csappanó érdeklődésével, valamint azokkal az elemzési kísérletekkel, melyek túl akarnak lépni az esztétikai dogmákon.

Az újságíró mire való egyebek között?

Ha amerikai volnék, akkor most a Twitterről tűnődnék Donald Trump és Elon Musk ürügyén. Itt, nálunk azonban a Facebook tölti be a véleményformáló közösségi oldal szerepét. Mi, újságírók ellentmondásosan viszonyulunk hozzá.

Krebsz János: Mit tegyen a tehetetlen?

A Fidesz megint eljátszhatja, hogy ő van középen, s tőle jobbra meg balra egymással ellenséges törpe pártok törekednek ellene. Összefogni képtelenek, világnézeti ellentétek szabdalják őket, és nem találnak társadalmi réteget, amelyet képviselhetnének.

Rácz Győző: A népfronti Korunk általános orientációja II.

A József Attila-kérdésben nemcsak a Korunk és nemcsak Gaál Gábor helyezkedett pozitív, a történelem által teljes mértékben igazolt álláspontra. Ez azonban nem vonhat le semmit annak a magatartásnak az értékéből, amelyet a Korunk és személyesen Gaál Gábor tanúsított József Attilával kapcsolatban a költő életének egyik legkritikusabb szakaszában.

Székely Ervin: Raed Arafat lehallgatása – és ami mögötte lehet

Két évvel az európai parlamenti, helyhatósági, parlamenti és elnökválasztások előtt, amikor a felmérések szerint a Szociáldemokrata Párt toronymagasan vezeti a pártok népszerűségi listáját, aligha tekinthető véletlennek, hogy a szolgálatok magasabb fokozatra kapcsoltak.

Marosi Barna: A város vendége: Ady Endre

Sztupiár, aki különben szellemes ember volt, nem érezte meg, hogy a vendéget nem itatni kellene, hanem óvni attól. Mindenáron mulatozássá akarta átrendezni a vacsorát. Fáradozása, sajnos, mint máskor is, eredménnyel járt. Ady egyre sűrűbben hajtotta ki a poharakat...

Markó Béla: Magyar félhomály

Markó Béla: Magyar félhomály
Igaz, hogy akarata ellenére boldogítani senkit sem lehet, de vajon ültünk-e le, egyeztettünk-e elégszer, vitatkoztunk-e arról, hogy mit is akarunk? Azzal kezdtem ezt a közeljövő félhomályában tapogatózó írást, hogy éppen jósolhatatlan a világ folyása, de hátha ez azt jelenti ismét, hogy alakítható is.

Tamás Gáspár Miklós: Az erdőkön túl

Hisz az nem érdem, hogy mi is itt születtünk. Azt hiszem, csak annyiról van szó, hogy mivel a szellemi munka eleje válogatás, itt alternatíváink lényegében azonosak. S azt is elmondhatjuk, hogy ők a jobb részt választották. Erről s még ezer másról tanít ki bennünket Benkő Samu kiváló és értékes műve. Sok kérdésünkre várjuk még tőle a választ.