Beke György: A „Tőzsér-posta” fél éve

Öt hetet Erdélyben töltöttem, pontosabban Erdély „fővárosában”: Kolozsváron. Kallós Zoltán folklorista barátja vagyok, nála laktam, s ő nagy segítséget nyújtott nekem abban, hogy jól megtanulhassak magyarul.

Mikó Imre: Lantom, kardom tied, oh, szabadság!

Vahot Imre azt jegyezte meg róla, hogy húzás vagy javítás alig volt látható műveiben. Ezt az állítást teljesen igazolja e költemény, melyet – mint atyámtól később sokszor hallottam elbeszélni – alig 20 vagy 25 perc alatt írt. Az erdélyi hadsereg a címe...

Krebsz János: Hétköznapok

Ehhez nem vagyunk szokva. Szolid buzizás, akasztófával fenyegetés, simogató hazaárulózás volt mindeddig teljesen normális módon. De hogy az úgynevezett testszégyenítést is valaki bevesse a politikai iszapbirkózásban, az felháborító.

Lendvai Ildikó: Pürroszi bosszú

Nem annyi, ami azonnali meghátrálásra bírná a kormányt. De a nehezen utcára menő magyar közönséghez, az össznépi beletörődés, az „itt úgysem változhat semmi” lelkiállapotához képest sok. A társadalomhoz képest is...

Rostoványi András: Ellentmondások

Az uniós intézményekkel szembeni magyar-lengyel dacszövetség még fennáll, ám ez is meginogna, ha Orbán Viktor a szankciók vétójára vetemedne. A miniszterelnök is tudja: Varsó inkább hajlandó Brüsszelnek engedményeket tenni, mint Moszkvának.

Gábor György: Pintér, a takarító

Mi közük van ezeknek – Pintér rendőrminiszterrel és Orbán miniszterelnökkel együtt – bármihez is, ami akár a szakmai tudást és felkészültséget igénylő oktatáshoz, akár a szenzitivitást és empátiát feltételező neveléshez kötődik?

Szénási Sándor: Annyi szív

Ilyen makacssággal más terület panaszait soha nem negligálták, és egyben okozták is persze. Ennyi, úgy értem, dimenziójában ilyen csekély pénz kifizetését az éhhalálra elég bérek emelésére ennyire konokul máshol nem tagadták meg.