Gál Péter: Viktor a vérzivatarban

Vlagyimir Vlagyimirovics, bocsásson meg! Kezet kellett vele fognom. Először még úgy tettem, mintha észre se venném, amikor a fényképezéshez odaállt elém, becsuktam a szemem, hogy rá se kelljen néznem, de harmadszorra nem térhettem ki.

Szénási Sándor: Ha reng a föld

A török lakhatási válságban a kényszerű önsorsrontó szegénység mellett ott van a velejéig romlott, az alattvalónak tekintett állampolgárok érdekeire bármikor rátaposó államdiktatúra is, amit nekünk is szerencsénk van ismerhetni.

Marosvásárhelyi festők

Marosvásárhelyi festők
Markánsan különböznek egymástól, alkotásaik szépsége, emberi értékei és lélekderítő üzenete révén mégis tetszetős harmóniát teremtenek a műgyűjtő dr. Madaras Sándor kollekciójában...

Hargitai Miklós: Nem nyert

Hogy például messze nálunk a legnagyobb az infláció; hogy a mi pénzünk veszíti el a leggyorsabban az értékét; hogy a mi gazdaságunk a legsérülékenyebb, amikor beüt a krach; hogy mi vagyunk kénytelenek a legdrágábban megvásárolni a gázt az oroszoktól...

Bolgár György: A kiváló gondolatok hete

Berlinben nem 36, hanem 20, Münchenben pedig nem 50, hanem 26 százalék a külföldön született lakosok száma. Az Orbán-kormány sugalmazásával ellentétben ugyanis a migránsok túlnyomó része nem illegális bevándorló vagy menekült...

Krebsz János: Közöny

Nem emelünk adót, mert azt azonnal megérzik az emberek, hanem áfát emelünk, meg különadókat vetünk ki a nyereséges ágazatokra, így több folyik be a költségvetésbe anélkül, hogy az egyes ember azonnal érezné a pénztárcáján.

Majtényi Erik: Géza bácsi

Egy életen át erdész volt Géza bácsi, erdész volt Burgenlandban, de mióta ezt a nehéz munkát már nem bírja, Liszt Ferenc doborjáni szülőházát mutogatja a látogatóknak, és beszél a kiállított tárgyakról, németül vagy magyarul...

Szász János: Amerikai napló – Két hét New York-ban I.

Azután megállunk még valahol Chicago és Cleveland között a nagy ohiói autósztrádán, eszünk valamit az autócsárdában, kinn erős szél fúj, didergető, valahonnan a nagy tavak felől, azokat vélem látni a sötétség peremén, noha messzecske lehetnek, mégis közelebb hozzám, mint eleddig valaha is.