György Péter: Egy irgalmatlan félreértés

Mindaz, amit a harmadik világháborút előadásaiban valóságként említő Drábik János tud, az egész egyszerűen kívül van azon a bonyolult összefüggésrendszeren, amelyet a színház kínál és amelyben a másokat játszó színészek munkája valóságot is teremt.

Ágoston Hugó: Dva bratanki? Elúszott még egy illúzió!

A magyarok idén alacsonyabb szimpátiát és magasabb ellenszenvet tudtak kiváltani a lengyelekből, mint az elmúlt harminc évben bármikor. Mi több, az utálat olyan erős, hogy a kutatás szerint különösebb politikai és világnézeti háttere sincs.

Ungváry Krisztián: A nevetségesség határát súrolja, hogy Nagy-Magyarország a határon túliakkal való összetartozás jelképe

Ungváry Krisztián: A nevetségesség határát súrolja, hogy Nagy-Magyarország a határon túliakkal való összetartozás jelképe
Nyilvánvaló, hogy a Nagy-Magyarország-szimbólum használata provokáció. Ismerem ugyan a szurkolók érveit, hogy ez csupán egy történelmi emlék, de az a probléma, hogy a másik fél szempontjából ugyanez a jelkép ellenkező előjelű jelentést hordoz. Nagy-Magyarország a magyar szurkolók számára arról szól, hogy azt érezhessék, egy olyan meccsnek a részesei, ahol szimbolikus győzelmeket arathatnak a másik felett.

Lenin és Hitler a müncheni Hofbräuhausban

Lenin és Hitler a müncheni Hofbräuhausban
Lenin sörözése nem volt annyira emlékezetes, hogy emléktáblát kapjon a sörcsarnokban. A bolsevik házaspár 1913-as rövid megállója idején már Münchenben élt egy osztrák festőtanonc, aki a város egyéb nevezetességei mellett megvízfestette a Hofbräuhaus-t is.

Gábor György: Ősmagyar mitológia

Az apostol mintha már egyenesen minket szólítana meg: „Hiszen ti, okos emberek, engeditek, hogy a balgák megnyerjenek benneteket. Eltűritek, ha valaki szolgává alacsonyít benneteket, ha kifoszt, ha kihasznál, ha fölétek kerekedik, ha arcul üt”.

Románia utolérte Magyarországot a gazdasági fejlettség legfontosabb mutatójában

Románia utolérte Magyarországot a gazdasági fejlettség legfontosabb mutatójában
A mutatóban Románia 2021-ben még az uniós átlag 74,1%-át érte el, ez az arány 2022-re 77%-ra emelkedett. Kisebb mértékben mint Románia, de Magyarország is előrelépett ebből a szempontból: 2021-ben még 75% volt az ország vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-je, a friss adatok szerint a mutató 2022-ben 77%-ra nőtt.