Muhi Sándor: Pipacsok és angyalok – Az élet szép!

Muhi Sándor: Pipacsok és angyalok – Az élet szép!
Nem állapítom meg, hogy Győri Sánta Kinga alkotásai realisták, szürrealisták, szimbolisták, de azt határozottan állíthatom, hogy a szabadiskola legjobb hagyományait követik: bátrak, egyediek, korszerűek, mentesek minden igazodástól, megalkuvástól, tetszeni akarástól.

Jánosházy György: „Kik vagytok ti?”

Jánosházy György: „Kik vagytok ti?”
A szerző kimondatlan törekvése éppen az, hogy belevilágítson a „kafkai” homályba, tetten érje az élet abszurd jelenségeinek rugóit, kitapintsa az összefüggéseket, az abszurd mechanizmusát. Akárcsak kiváló cseh drámaíró kollégája és szellemi rokona, Václav Havel.

George Sbârcea: A teljes Szindbád margójára

Olyan költő ő, akinek életérzése, értéke, fantáziája nem devalválódik. Novellái, regényei és színdarabjai tele vannak idejétmúlt szótársítással, jövevényszavakkal, egy ma már teljesen letűnt kor jelenségeivel, tárgyaival, érzelmeivel. De írásai olyannyira korszerűek, sőt időn kívüliek mégis, mint Homérosz vagy Shakespeare hagyatéka.

Debreczeni István: Arany János hétköznapjai 4.

Háromnegyed tizenkettőkor fia karján, bot segítségével visszatért szobájába, de alig ült le az ágy mellett levő karosszékbe, sötétségről panaszkodott, s öt perc múlva eszméletét vesztette. Fia orvosért szaladt, de az éppen halálára ért oda. Mélyet sóhajtva tizenkét óra előtt tíz perccel befejezte életét.

Fischer István: Krakkói találkozások

Dumálni vagy nem dumálni – ez itt a kérdés. A műfaj válságát nyilván a televízió hatása okozza. Kísért a pongyolaság, a könnyebb megoldások lehetősége („egyszer megy csak műsorba, aztán úgy is elfelejtik”) és főleg a szinkronfelvételek, a „dumáló fejek” átka.

Tamás István: Működő vulkán, jutányos áron

A Sunday Times című angol lap riportere írja lelkendezve: „Nem csak enni térhet be az utas a Les Routiers vendéglőkbe. Ha valami kellemetlenség éri, meghibásodott autó, napszúrás, szúnyogcsípés stb., a vendéglős azonnal, készségesen és ellenszolgáltatás nélkül segítségére siet.”

Pethő Tibor: „Mozdulatlan vihar” – Lator László halálára

Pethő Tibor: „Mozdulatlan vihar” – Lator László halálára
„A klinikán még egyszer látni kellett / amit de másképp néhány napja volt csak / hogy emelkedik süllyed pőre melled / gép segítette, hogy légszomjad oltsad / simogattam kék folttal tele ványadt / karodat s ingerült fájdalmam alján / túlfelén a reakcióhiánynak / éreztem mégis ott a fiatal lány / s kívántalak iszonyú szerelemmel.”