Szász János: Notesz – Arad marad, Neruda hamvai

Nekem és nekünk itt elég régi a tapasztalatunk tömegsírok tekintetében. Se Petőfi, se Bălcescu sírját nem ismerjük, csak jeltelen tömegsírjukat. Évszázadnál is jóval több idő múltán emlékük mégsem halványult meg.

Majtényi Erik: Rózsaszín, lila

Megvan: az azonos színek kísértenek itt évtizedek távolából. És nem a gyerekkorom színeivel azonosak, hanem az önmagukkal azonosak, Afrikában épp úgy azonosak, mint Ázsiában, de még Ausztráliában és Amerika egyes vidékein is.

Muhi Sándor: A szatmári Szent József-templom belseje

Muhi Sándor: A szatmári Szent József-templom belseje
A Szent József templom a szatmári római katolikus templomok sorában arányainak, előnyös, immár a központhoz közel eső helyének, értékes oltárának, szobrainak, orgonájának, berendezési tárgyainak köszönhetően különleges helyet foglal el. egyházi építészetünk egyik gyöngyszeme lehetne.

Huszár Sándor: Epizód forgatási szünetben

Stimmel, Szőr, de figyelmeztetem, hogy szombat este én is ott leszek. Balról a harmadik vagyok a családi asztalnál, gyűrött pizsamában. És vigyázzon, kérem, a testi épségére, mert ön még véletlenül sem ölt meg senkit, de én már igen sok szombatja gyilkolok!

Baróti Pál: Társasutazás – magányosan

Humoreszkbe illő helyzeteket, szatírába illő figurákat teremt, de se nevetést nem vált ki, s nevetségessé nem tesz, se gúnnyal nem illet senkit és semmit. A komikus jelenségek, intenzitásuktól függetlenül legföljebb fanyar derűre késztetik.

Szávai Géza: A bűvös kör ostroma

Számomra a legnagyobb (most már a műfajra vonatkozó!) élményt Páskándi remekbeszabott karcolatai jelentették. Már kezdtük elfelejteni, hogy milyen egy kis terjedelmű, ám „nagy” írás!

Halász Anna: Chaplin messze hangzó némasága

Ezzel a mélységesen civil kedéllyel, ezzel a szabad szomorúsággal kezdődik a tíz év múlva bekövetkező lépés, a Diktátor nagyjelenete, amikor Hitler képében labdázik majd a földgömbbel, s az elpattan a kezében.

Szabó Zsigmond: A szívdarabkák tovább éltek…

A szövettenyésztés a biológia és az orvostudomány egyik igen értékes és gyakran használt vizsgálati módszere. Felfedezése fél évszázados múltra tekint vissza és a New York-i Rockefeller Intézet két kiváló kutatójának: A. Carrelnek és munkatársának, Ebelingnek nevéhez fűződik.