Szász János: Szeptember végén
Este az Arany Kakasba megyünk. Amint áthaladunk az első, a zöld termen, valaki a hátam mögül a nevemen szólít; – Szász úr... Megfordulok. D. úr egy harminc körüli szép hölgy társaságában. Odamegyek. – A menyasszonyom. Kezet csókolok.