Tamás István: Működő vulkán, jutányos áron

A Sunday Times című angol lap riportere írja lelkendezve: „Nem csak enni térhet be az utas a Les Routiers vendéglőkbe. Ha valami kellemetlenség éri, meghibásodott autó, napszúrás, szúnyogcsípés stb., a vendéglős azonnal, készségesen és ellenszolgáltatás nélkül segítségére siet.”

Pethő Tibor: „Mozdulatlan vihar” – Lator László halálára

Pethő Tibor: „Mozdulatlan vihar” – Lator László halálára
„A klinikán még egyszer látni kellett / amit de másképp néhány napja volt csak / hogy emelkedik süllyed pőre melled / gép segítette, hogy légszomjad oltsad / simogattam kék folttal tele ványadt / karodat s ingerült fájdalmam alján / túlfelén a reakcióhiánynak / éreztem mégis ott a fiatal lány / s kívántalak iszonyú szerelemmel.”

D. Varga Katalin: Serdülőkor: első emelet balra

D. Varga Katalin: Serdülőkor: első emelet balra
A rajzok kikandikálnak az utcára, utána kiabálnak a járókelőknek, ennivalóan orcátlanok, és megrendítően költőiek. Nem lehet csak úgy elmenni mellettük. Boldogok, gondtalanok, és minden érdekli őket.

Ficsor Benedek: Nyakunkba omlik a békepárti lakoma

Ficsor Benedek: Nyakunkba omlik a békepárti lakoma
Mi van, ha nem újraírják a múltat, hanem már eleve megszüntetik, és ezt a törlést idézik fel számunkra mindannyiszor? Mi van, ha egyszer csak rádöbbenünk, hogy a nemzeti identitásunk az üresség mozzanatait játssza végtelenítve?

Horváth Andor: Sok hűhó – egy tételért

Hát szabad a diákot tévútra vezetni, kellemetlen helyzetbe hozni, arra kényszeríteni, hogy kínos-kelletlenül bizonygassa a nagy író zsengéjének vélt erényeit? Így a tételrombolók. De persze nem késett a válasz sem...

Csiki László: Nagy Imre Zsögödön, 1973. július 28-án

Csiki László: Nagy Imre Zsögödön, 1973. július 28-án
Nem valószínű, hogy van még művész nálunk, akinek életében két (Marosvásárhelyen is létezik egy Nagy lmre-képtár) állandó kiállítást, gyűjteményt szerveztek volna. A zsögödi tárlat többnyire a művész utóbbi alkotásait mutatja be.

Gálfalvi György: Az úton végigmenni…

A többiek lelkesedéséből nem sokáig tartott. Ahogy szertefoszlott az illúzió, hogy kerekeken lehet Dardzsilingig gördülni, munkahelyre, családra, közbejött akadályokra hivatkozva léptek vissza. Jakabos Ödi már szokva volt ehhez. Minden útjára többedmagával szeretett volna elmenni, s végül mindig egyedül maradt.