Sütő András: Harangtisztán

Harangtisztán szólnak a költők, költőink, őrszemeink; tornyuk nem készült elefántcsontból; képletes magaslatuk: a felelősségviselésnek szintje; sorsunk, vágyunk szintje; némelyik épp Sziszüphosz verejtékes homlokának szintje a hegyre fölgörgetett szikla árnyékában.

Szász János: Notesz – George Sand unokája

Világszerte gyorsul az emberi beszéd. Rövidülnek a fogalmak. Elharapózódnak a rövidítések. De a gondolatoknak nincs hossza, csak tartalma. Mégis, nemcsak a rövid szoknya a divat. Gyorsan kell élni? Lassan kell gondolkozni? De mindenképpen gondolkodni.

Kovách Géza: A legnemesebb eszmék lelkesítették

Születésének 150. évfordulóján a jobbágyfelszabadítás és nemzeti szabadság rendíthetetlen bajnokát tiszteljük benne, az egyetemes emberi szabadság zászlóvivőjét, kinek emléke kitörölhetetlen maradt az egyszerű nép szívében.

Nagy Pál: Mai és tegnapi költők

Ádám Erzsébet estje ismét eszünkbe juttatta: van Marosvásárhelyen fóruma – s lehet új otthona – az előadóművészetnek. Közönsége is van, változatlanul. Csak támogatást kell nyújtani mindazoknak a tehetséges művészeknek, akik valóban megérdemlik ezt.

Majtényi Erik: Jeladás Bukarestben Franyótól Petőfiről

És még ha távol is tartjuk magunkat az elhamarkodott általánosítástól, nincs-e igaza Franyó Zoltánnak? Hiszen épp az ő előadásából értesültünk távoli, egzotikus népekről, amelyek most fedezik föl Petőfit; nincs-e itt az ideje, hogy mi is újra fölfedezzük?

Mircea Herivan: A bámulatos pascali elégtétel

Talán Pascal az első, de mindenképp megelőzi Voltaire-t és Diderot-t, aki egy sokkal gazdagabb világegyetemre hivatkozott, mint amilyent a „tapintat” megengedett volna. Egy sokkal komplexebb valóságra, mint a szokásos emberi vízió.

Czégeni József: Hol a határ?

ezt a három szubelemi téglát nevezték kvarkoknak. A szó angol eredetű, James Joyce egyik regényében a „Finnengan’s Wake”-ben a kocsmáros a delirium tremens mélyebb szintjéről időnként felmerül az érzéki világba és ekkor megszólal: „Three quarks for Master Mark!”…

Muhi Sándor: A nagybányai szépművészet száz éve

Muhi Sándor: A nagybányai szépművészet száz éve
Az alkotók zöme nem volt gazdag, legtöbbjük napi megélhetési gondokkal küszködött, életükben még kellően elismertek sem voltak. Ennek ellenére az alkotásaik derűt, optimizmust sugároznak, az élet ezer ízének a szeretetét...