László Attila: Egy hipotézis utóélete

Összegezésként, Bence Györggyel és Kis Jánossal együtt elmondhatjuk: „a munka meghatározó szerepéről alkotott hipotézis most vált az ember származásának zoológiai, ősembertani, régészeti és etnológiai anyagon ellenőrzött elméletévé.

Szász János: Hatvan éve született Brassai Viktor

Olyan korban éltek, amikor minden nap számot kellett adniuk maguknak saját haláluk lehetőségével. A halál persze a költészet régi tárgya, de itt most nem az irodalomról van szó, hanem a tarkónlövésről.

Hétvégi kirakóvásár – Lőrinczi László londoni levele

Hajzat, szakáll, gallér, kabát, sétabot, cipő. Persze, ez változik és ismétlődik, mint ahogy most újra divat a dús szőrzet és a lötyögős nadrág. De van valami, ami állandó: a tekintet, amely kisüt a sokféle arcból. Kiderül, hogy a nyelv nem is olyan fontos, mert beszél helyette a szem.

Halász Anna: A kétértelmű magány

Halász Anna: A kétértelmű magány
Meghalni egy ügyért egyszerűbb, mint a viszonylagosság elvét az abszolutizáló gondolkodással szemben érvényesíteni. Mert ezt találom a legfontosabb tanulságnak Kopernikusz életében és művében, hogy az igazság felé törekvést szorgalmazza

Semlyén István: Mágia, kábítószer és ellenkultúra

Minden mítosz teremtette „hős” alkalmazkodni kénytelen létrehívói ízléséhez, és egyúttal örök antitézise az éppen meglévőnek. A tudományos technikai kor „pszichodrámái”-nak Luciferje tehát úgyszólván hivatalból irracionális.

Szávai Géza: Stílusérzék, ötlet és novella

A módszerről tett megjegyzéseink a kötet egészére érvényesek – de csak nagyjából körvonalazzák értékítéletünket az egyes írásokról. Van köztük ugyanis néhány sikerült novella vagy karcolat.

Dános Miklós: A portré diadala

Sportnyelven szólva: „volt jobb”. De a művészet terén, lett légyen az a fotóművészet, már sokkal kockázatosabb ilyen kategorikusan fogalmazni. Meg aztán, ugyebár, vannak műfaji sajátosságok, divathullámok, különböző művészi megközelítési módok…

„Én még mindig szeretem a stricimet”

„Én még mindig szeretem a stricimet”
Magyarországon az emberkereskedelem sokkal elterjedtebb, mint azt sokan gondolják. Vannak települések, ahol a csicskáztatás, a prostitúcióra kényszerítés a mindennapok része.

Mandics György: A költő neve: I-B-M 7090

Mandics György: A költő neve: I-B-M 7090
„Az, aki gépeket használ, úgy dolgozik, mint egy gép. Az, aki gépként dolgozik, gépszívű lesz. És aki gépszívet hord a mellében, elveszíti tiszta ártatlanságát. Az az ember pedig, aki elvesztette tiszta ártatlanságát, nem lehet már bizonyos tudata indítékaiban. A tudat bizonytalansága pedig összeférhetetlen a valódi ítélettel.”