Miklós Jenő: Merre tart a parapszichológia?
Az okság elve, amely a kvantummechanika értelmezésével kapcsolatban komoly erőpróbán esett át, szintén új vonatkozásokkal bővülhet egy parapszichológiai „kísérőszövegben”.
George Sbârcea: Adalék a hangosfilm történetéhez – Saljapin kitátotta roppant száját
Csak évek múlva láttam viszont a Capitol mozgó egyik páholyában, az első igazi hangosfilm, Gary Cooper és Colleen Moore Jeannine-jának a kolozsvári bemutatóján. Az apró igazgatóból nem látszott egyéb, csak domború homloka és nagy, sötét szemei.
Fülöp G. Dénes: Fény esett a burkusfára
A most ünnepelt Páll Lajos nemrég jelentős közművelődési tettével egy Áprily-emlékszoba díszítésére tíz műből álló sorozattal ajándékozta meg Parajd községet. Hiszünk annak a látványnak igazában, amelyre ráébresztett minket a festő-költő délutánja.
Muhi Sándor: Stefan Gnandt jubileumi tárlata
Stefan Gnandt mezőfényi születésű, Nagykárolyban, Temesváron tanult. Nagykárolyban és Nagybányán dolgozott, ahol rendszeres résztvevője a képzőművészeti életnek, évekig élt Németországban, jelenleg Magyarországon lakik...
Mikó Imre: Gondolatok az emlékirat-irodalomról
Ahhoz, hogy emlékirat szülessék, először rendszerint történnie kell valaminek, amire érdemes emlékezni. Különben a szürke hétköznapok leírása nem hivatásos író tollával, még ha a történész szempontjából értékes adatokat tartalmaz is, unalomba fullad.
Kacsir Mária: Mire született Hamlet?
Fortinbras szerepét a drámában ő is felismeri, de egészen más értelemben növeli félelmetessé; nem azért hozza színpadra, hogy a kíméletlen vaksorsot személyesítse meg, hanem mint politikai cselszövőt, akinek az intésére seregek állnak készen, talpig fegyverben.
Baróti Pál: Így lettünk politikusok…
Olvassuk el pusztán a kötetnyitó kis publicisztikát, az Irodalom és szocializmust, mely 1938-ban íródott egy munkáslap számára; olyan árnyalt szemléletről tanúskodik, mely hosszú időre eltűnik majd a művészetek vizsgálatából.
Vita Zsigmond: A vidéki sajtó rejtett értékei
Felmerül itt a vidéki időszaki sajtó fontossága is, ez pedig minden kutatót érdekel. Dr. Csiky János ugyanis többek között ezt írja: „Gyergyóban már a múlt század eleje óta voltak hetilapok: Csík vármegye, Gyergyó, Gyergyói Újság, Székely Szó, Gyergyó vidéke.”
Gálfalvi Zsolt: Szövetségek
Irigykedve elgondolkoztam egy pillanatra: hát Lászlóffy Ali még mindig fiatal? Bárcsak az lenne (én is fiatalabb lennék akkor)! Persze, az évek számát tekintve az is, hiszen innen van még a negyvenen, költőként azonban már rég a legjelentősebbek között van a helye, életkorra utaló jelző nélkül.
Puskás Attila: Mi volt a vesztük?
Ma már kitől kérheti számon a városfalak közt fehéredett ember az őstulkot, a kék lóantilopot, a quaggát, a huszonöt év alatt kiirtott Steller-tehenet, a dodo-galambot, a berber oroszlánt, a déli medvefókát? És ki menti meg a kétszázharminc pusztuló emlőst?...