Posts by Ifj. Ágoston Hugó

Abból az ezredfordulós (2000) időből való ez a békés benzinkúti idill, amikor a romániai töltőállomások életében megjelent és a piaci törvényeknek megfelelően megtelepedett a bel- és külföldi konkurencia.

Gyermekkoromban hallottam egy különleges képességű orosz nőről, aki ujjbeggyel lát és olvas. Azt már általános iskolásként is tudtam, hogy ez egyszerűen marhaság, később kiderült, hogy a nő a rendkívül érzékeny ujjbegyeivel képes volt kitapogatni a fehér papíron a vékony nyomdafestékréteget...

Annyira igaz, hogy még kép is van róla, mostanában készült a többi jópofának szánt montázzsal együtt, amelyeken különféle szituációkban és helyszíneken kortól és környezettől függetlenül híres alkotók és modelljeik szerepelnek.…

Fénycsapda a víztükör. Olykor a nap, netán a hold is bele költözik.Titkokat sejtet a transzparencia, ismerős emlékképeket idéz a színek vibratója. A vízfelület „káprázó szemnek ezerszínű folt”, ahogy Dsida Jenő mondaná, s amint „emléke visszacsillog”, egyre inkább magához vonz a festmény erőtere.

Ez a fotó pontban 2007. április 24-én készült, Stockholmban, és Karinthy Márton budapesti szinházi rendezőt ábrázolja, amint a svéd fővárost látogatva megpihent a királyi palota előtt.

Párizs talán legszebb múzeuma, az impresszionista, posztimpresszionista festészet, szobrászat szerelmesei számára kihagyhatatlan úti cél az Orsay Múzeum, amely a Louvre közelében, a Szajna túlsó partján található.

Ahol ezt a képet előkapirgáltam, Torontóban, abban az évben ünnepelték ennek az iszonyú kiterjedésű világvárosnak a 175. évfordulóját. Amihez pedig az is hozzátartozik, hogy az illetékesek minden lehető úton-módon számba veszik a város létesitésének és kiteljesitésének a történetét.

A d’Orsay Múzeumban látható a művészettörténet egyik megítélésem szerint legerotikusabb festménye, Manet Olimpiája is. Édouard Manet nem tartozott az impresszionistákhoz, újszerű látásmódjával mégis részese a festészet 19. századi forradalmának.

A hőskori - a romániai rendszerváltás előtti Premfotó verseny - idején Morvai Pál felvételei jelentették (több más alkotó mellett) a lírával, látvánnyal szakitó, köznapian szürke elemek beemelését a fotográfiába.

A fotós faábrázolás egyik telitalálata - legalább is azon képek közül, amiket életemben a témában láttam. Szerzője, a kolozsvári Sarzsinszky Ferenc már nem él, néhány papirképe lapul nálam, amiket az Előre Sötétkamra rovatának küldött, akkor már reszkető kezű nyugdijasként, de nyughatatlan fotósként