Posts by Ifj. Ágoston Hugó

Mikes és a szerelem. Érintenünk kell futólag ezt az élményt is; nagy teret foglal el a Leveleskönyvben (Veress Dániel „énregényt” vél kibontakozni e szálon), és ami fontosabb: érdekes műfaji következményei vannak.

Ki tagadná az emberi közösség tapasztalatának ösztönző hatását a magányt akarata ellenére is átélő, sőt megszenvedő egyén életérzésére? Ki állítaná, hogy a sikerélménynek nincs befolyása a magatartásra?

Ha valaki szereti a szakmáját, nem találja olyan nehéznek. A körülményeket pedig úgy veszem, ahogy vannak. Nem tudom, mihez kezdenék a deltán kívül. Visszatérjek a nyugodtabb élet kedvéért a katedrához vagy valami hivatalban unatkozzam végig az életet? Az én helyem egyelőre, s még sokáig talán, itt van.

... állunk a pontonon, nézem a csatornán túli képet, amit már úgy megszoktam, mint ha itt ezen a parton, az állomás melletti házak valamelyikében születtem volna és töltöttem volna le egy életet, akárcsak ugyanabban a fegyházban... Babitsot parafrazálom...

Azt is elmondtuk, hogy A Hét igyekszik hű maradni immár mindjárt hároméves hagyományához: nemzetiségi jellegéhez, de félreérthetetlenül leszögeztük, hogy továbbra se szeretjük az olyan embert, akinek foglalkozása – a nemzetisége.

A kérdésben, potenciálisan, jelen van a válasz is, Marx kérdésében Marx válasza. Miért olyan a világ, amilyen, kérdezte, de a kérdést, erkölcsi felháborodása azonnal megfordíttatja vele: ha olyan, amilyen, miképpen lehetne mássá? Válaszait művében találjuk.