Szilágyi Domokos: Hol kezdődik a vers?

Ami már most az egyes ciklusok „prózai” bevezetőit illeti, úgy veszem észre, mindenki bedőlt a tördelésnek: prózának nézte, holott versben vannak, muzsikálnak, ahogy csak Páskándi-vers tud : „jaj, hova ássalak egyszeri kincsem, csöpp zabi testem” (Közérzeteim) – hexaméter ez a javából...

Szemlér Ferenc: A tragédia embere

Miközben kételyeinek, bánatainak, kétségbeesésének kifejezést keres és hangot ad, nem csupán saját megmentéséért, de az egész emberiség üdvéért teremt új és új világokat a képzelet birodalmában és örökíti meg bizakodását az emberi szabadság és művészi szépség diadalában.

Bretter György: Eszmény és célszerűség

„A népszolgálat... a művészetben csak ott teremtett világirodalmi értéket, ahol egy nép történelmi-politikai célkitűzései korproblémákként jelentkeztek, és az őket kifejező művész világirodalmi rangú tehetség volt.”

Kántor Lajos: Madách – három nyelven

Méltóbb helyet nemigen lehetett volna találni az ünneplésre Madách Imre születésének százötvenedik évfordulóján, mint az ugyancsak ünnepi (száznyolcvanadik!) évadjánál tartó kolozsvári magyar színház színpadát.

Simon Mihály: A Kiáltvány százhuszonöt éve

A kiáltvány megjelenésével szinte egyidőben kitört a februári forradalom, Lajos Fülöpnek menekülnie kell Párizs városából, s a barikádokon igazolódik az, hogy a proletariátus az egyedüli valóban forradalmi osztály.

Bálint Tibor: Beszélgetés a szökőkutakról

Bálint Tibor: Beszélgetés a szökőkutakról
Hirtelen elhallgatott, mert valami nekicsapódott a kocsi orrának; aztán tompán kongani-recsegni kezdett a karosszéria és a lámpák fénye valahogy gyanúsan magasról verődött vissza; majd egy vízszintesen mozgó fa súrolta végig lombjával a jobboldali ablakot...

Kabay László: Ember és végtelen

A legreménytelenebb zsákutcából is létezhet kiút: a fizika története jó pár krízist tart számon, melyekből a tudományt mindannyiszor megváltóként üdvözölt új elméletek segítették ki. Ha beigazolódik az ultrarelativisztikus sebességgel száguldó tachionok létezése, a kozmológia szemkápráztató jövő körvonalait rajzolhatná elénk.

Nagy G. Károly: A biológiai rendszer rendszere

Francois Jacob 1920-ban született Nancyban. Főiskolai tanulmányait a háború szakította meg, amelyben maga is aktívan részt vett a francia felszabadító mozgalom oldalán. Az ötvenes évek elejétől a Pasteur Intézetben André Lwoff-fal és Jacques Monod-val dolgozik...

Gáll András: De miért nem fújta el a szél?

Kezdjük a legeslegelején, mit értsünk azon, hogy „elfújta a szél”? A könyv, illetve a film eredeti angol címe: Gone with the wind, aminek magyar hangulati megfelelője szerintem talán az lehetne, hogy a széllel sodródva, a szelek által sodortatva vagy valami hasonló.