1988. július-augusztusában rendezték meg a világon az első gyermeksakk-világbajnokságot. Akkor már ismerősként szólítottam meg a Polgár-szülőket, előtte egy évvel Zsuzsát kísérték el Bukarestbe egy nemzetközi klubtalálkozóra, ahol Florin Gheorghiu-ék ellen játszott (és győzött) az MTK, Portisch vezetésével, a még tizenéves Zsuzsával a második asztalnál.
Temesváron emlékezetem szerint az ugye kereken tizenkét éves Judit először játszott fiúk között korcsoportos világversenyen, nem is akármilyenen, hanem „az ifjúság és béke első sakk világfesztiválján”. Laikusok számára már a csodagyerek kislány fiúk között való szereplése csodaszámba ment, ilyet (nem csak Romániában) még nem láttak, ám a fölényes győzelme (természetesen veretlenként) azonnal ismertté tette a nevét Romániában, és nem is csak sakkörökben.
Arra is emlékszem, hogy a sakkfesztivál jegyében ezer gyermek sakkozó részvételével rendeztek nyílt versenyeket, a sakk tömegsport jellegét hangsúlyozandó és erősítendő. Most meghatottan gondolok a parkokban versenyző nyugdíjasokra, de bevillan a kép arról is, hogy három évvel ezelőtt, 2023. július elején Polgár Judit egy madridi parkban (igaz, egy sokkoló elnézést követően) legyőzte a világbajnok norvég Magnus Carlsent. OMG!
Arra nem emlékszem, hogy akkor hány nyelvet tudtak a lányok – Zsuzsa (1969), Zsófi (1974), akik szurkolni jöttek + Jutka) –, de arra például igen, hogy naponta elmentek családostól az uszodába. Egy ilyen alkalommal kértem tőlük autogramot, most jövök rá, hogy éppen annyi idősen, mint ők hárman összesen. Azonnal, szó nélkül, kedves természetességgel:
Megjegyzendő, hogy Polgár Zsófia 1986-ban az U14 korosztályosok világbajnokságán a fiúk és lányok közös versenyén a második helyet szerezte meg, ezzel ő lett a korosztály lány világbajnoka, s 1988-ban már ő is nemzetközi nagymester lett..
PS.
A fesztiválról készített korabeli tévétudósítást éppen meg lehet nézni, bár Elisabeta Polihroniade női nemzetközi nagymester valami miatt pont a verseny világszenzációját jelentő Polgárékat, Juditot nem szólaltatta meg. Irreleváns vívmányriport lett belőle.
A temesvári nagy versenyről A Hétben is beszámoltam, és a Polgár-jelenségről, a lányokról továbbra is mindent elolvastam, ami csak elém került, hellyel-közzel írtam is. Most pedig nagy élvezettel követem Zsuzsa és Judit Facebook-oldalait, a világhálón felidézett halhatatlan játszmáit. Fel nem figjuk, mekkora történet ez!
