2002-ben Richard Wiseman pszichológus elindított egy weboldalt LaughLab néven, s arra kérte az embereket, küldjék be a kedvenc viccüket, és szavazzanak a legjobbra. Egy éven át tartott a gyűjtés, 41 ezer vicc és 1,5 millió szavazat érkezett be. A szavazatok alapján ez volt a legjobb vicc:
Ketten vadásznak az erdőben, az egyik hirtelen összeesik. Nem lélegzik, a szemei üvegesek. A másik előkapja a telefonját, felhívja a segélyhívót. „A barátom meghalt! Mit tegyek? − kérdi rémülten. „Nyugodjon le, segítek. Először is, bizonyosodjon meg róla, hogy a barátja tényleg meghalt.” − mondja az operátor. A telefonban csönd, majd egy puskalövést hallani. „Jó, és most?”
A viccet beküldő (szintén pszichológus!…) azt mondta, azért tartja jónak, mert az emberek jobban érzik magukat attól a tudattól, hogy valaki valahol valami sokkal nagyobb butaságot csinál, mint ők. A LaughLab statisztikái szerint még azért működhet jól ez a vicc, mert országtól, származástól és kortól függetlenül mindenki ugyanúgy érti.
A kísérletből még olyan érdekességeket is megállapítottak, hogy a körülbelül száz szavas viccek a legviccesebbek; a beküldött viccek nagy részében volt valamilyen állat, és amelyikben az állat egy kacsa volt, az volt átlagosan a legviccesebb. (Index)