Kiváló logikus fejtegetés a doksi.hu portál vidámabb dolgozatai közül. A szakembereket régen foglalkoztatja, hogy tulajdonképpen miért zakatol a vonat. A válaszhoz a probléma megközelítése a lehető legszakszerűbb: a módszer egyfajta visszavezetés, fordított teljes indukció.
A megoldáshoz először is meg kell vizsgálnunk a vonatot. Miből is áll a vonat? Van egy mozdony, és van egy, két, sok kocsi. A mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég csak a vagonokat vizsgálnunk. A kocsik a zakatolás szempontjából egyformák, elég tehát egyetlen kocsit megnézni.
Miből áll egy vagon? Van egy felső (utas, vagy rakodó) rész, és van az alsó rész, az alváz. A felső rész ugye nem zakatol, tehát el is feledhetjük, elegendő az alsó részt vizsgálni.
Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból, és a kerekekből. Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket.
Kerékből is van azonban egy vagon alatt általában négy pár, s ezek mindegyike egyformán viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendő egyetlen párt megnéznünk.
Egy pár kerék felépítését nézzük meg! Áll magából a két kerékből, és van a tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhagyható. Marad két darab kerék, ami viszont megint teljesen egyforma, így az egyiket elhagyhatjuk.
A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket!
Kör alakú! A kör területét úgy számítjuk ki, hogy píszerernégyzet. A pí nem zakatol (a Fiastyúkot sem halljuk, amint szólítja a csibéit: pí-pí-pí-pí…)n szorozva Pí-vel), az r a sugár, az pedig állandó, hogyan is zakatolna?
Mi maradt meg? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a négyzet fordul egyik oldaláról a másikra – na, ATTÓL szól a vonat kereke!