2026. június 29-én. (MTI/Hegedüs Róbert)
Megkezdődött a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák rendszerének átalakítása – ismertette a kormány kedden a honlapján kiadott közleményben.
A kormány célja, hogy az állami feladatok, az állami vagyon és a közpénzből működő intézmények felett világosabb, átláthatóbb és számonkérhetőbb felelősségi rendszert hozzon létre – írja a közlemény. Az Alaptörvény 16. módosításával és az elfogadott törvénymódosításokkal a kormány megkezdte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák rendszerének átalakítását. A változások nem minden alapítványt érintenek ugyanúgy: más szabályok és határidők vonatkoznak az egyetemeket fenntartó alapítványokra, és mások azokra, amelyek nem felsőoktatási közfeladatot látnak el.
A kormány közleménye szerint a beavatkozásra azért volt szükség, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sok esetben politikai jellegű tevékenységet végeztek. 2024-re több mint 3000 milliárd forintnyi közvagyon került a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványokhoz az Állami Számvevőszék szerint. Ez a vagyon ingatlanokat, állami részvénycsomagokat, készpénzt és egyéb eszközöket jelent. Az előző kormányzat évente több tízmilliárd forint osztalékról mondott le és engedte át ezeknek az alapítványoknak, amikor átadta saját tulajdonrészét olyan profitábilis cégekben, mint a Mol vagy a Richter – írja a közlemény, hozzátéve: eközben a kekvák döntéshozói testületeit „átszőtte a politika”.
Az alapítványok kuratóriumaiba az előző kormányzathoz köthető politikai szereplők, miniszterek kerültek. A testületek nem szakmai alapon, és nem feltétlenül a közérdeket szem előtt tartva hoztak az adott intézmény működését, befektetéseit vagy személyi kérdéseit illető döntéseket – sorolja kritikáit a kormány. A közlemény azt is kiemeli: ezek a kuratóriumi helyek sok esetben életre szóló kinevezést jelentettek. Az indoklás szerint a folyamat eredményeként ez a jelentős közvagyon kikerült az állami felügyelet alól, az érintett intézmények működése pedig „bizonytalan, gazdaságtalan és szakmaiatlan” lett. Ezért döntött a kormány a kekvák megszüntetéséről, az általuk teljesített közfeladatok ellátásának átalakításáról.
A változások nem minden alapítványt érintenek ugyanúgy: a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó alapítványok megszűnésének napja nem lehet későbbi 2026. július 31-nél. Az egyetemeket fenntartó alapítványoknál viszont hosszabb átmeneti időszak lesz: ezek 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg, hogy a felsőoktatási intézmények működése kiszámítható és zavartalan maradjon. A nem egyetemi alapítványoknál az első lépés az alapítói jogok rendezése volt. A hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormánydöntés kijelölte, hogy az egyes alapítványoknál melyik miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A kormány szerint ez teremti meg annak feltételét, hogy az állam egyértelmű felelősökkel vigye végig az átmeneti időszakot.