átlagához képest mekkora volt a hőmérsékleti különbség
Megérkeztünk a globális felforrás időszakába – állította António Guterres ENSZ-főtitkár már 2023-ban, holott akkor még nem léptük át a kutatók által meghúzott másfél fokos „vörös vonalat” – az majd csak 2024-ben történik majd meg először, ami a műszeres mérések kezdete óta a legmelegebb éve lett az emberiségnek. (Második helyen ál 2023, harmadik helyen 2025.) Tekintettel arra, hogy idén jó eséllyel (az amerikai Nemzeti Óceáni és Légkörkutatási Hivatal szerint 96 százalékos eséllyel) kialakulhat egy „szuper” El Niño, borítékolható, hogy ha 2026 nem is, de 2027 melegebb lesz még 2024-nél is, az ezzel járó hőhullámokkal, aszályokkal, és az azokból következő gyenge termésmennyiséggel (a vliág számos részén effektíve éhínséggel) is.
Idén májusban ízelítőt kaptunk abból, hogy a mindössze másfél fokos felmelegedés mit is jelent valójában. A kutatók nem győzték hangsúlyozni, hogy ezt a másfél fokot nem úgy kell elképzelni, hogy a tél másfél fokkal enyhébb, a tavasz másfél fokkal langyosabb, a nyár másfél fokkal melegebb, az ősz másfél fokkal kellemesebb lesz – nem, ez a másfél fok éves világátlagra értendő. Ez inkább globális klíma-felfordulást jelent, ahogy a több és extenzívebb aszályos időszak sem azt jelenti, hogy kevesebb eső csapódik ki a légkörből: nem, a vízgőz távozni fog onnét előbb-utóbb, de nem mindegy, hogy békés, áztató esővel, vagy villámárvizeket okozó hatalmas viharokkal.
2023 – a globális felforrás kezdete? – A politikusok az életszínvonal-eséstől úgy félnek, mint ördög a tömjénfüsttől. A kibocsátások visszafogása érdekében pedig adókat kéne emelni, az pedig azt eredményezné. Így aztán a legtöbb klímavédelmi intézkedés elmarad, ami viszont még nagyobb életszínvonal-eséshez fog vezetni.
A másfél fokos felmelegedés a bolygó északi földtekéjének nagyjából felén az 1981-2010-es időszak átlagához képest 10-15 fokos pozitív anomáliát jelentett. Európának elsősorban délnyugati részén (Spanyolország, Franciaország), a Közel-Keleten, Kína észak-keleti részén, Koreában és Japánban mértek elképesztő hőmérsékleteket – olyanokat, amelyek még augusztus végén is ritkaságszámba mentek volna, nem hogy május végén. Ettől még Új-Zélandon is 15 fokos pozitív anomália alakult ki, azaz, a déli félteke is érintett a felmelegedésben avagy felforrásban. Igaz, ott csak 25 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála – na de ott épp a téli évszak kezdődik most. (Az adatok forrása minden esetben Maximiliano Herrera klímatörténész, aki 1992 óta gyűjti a hőmérsékleti rekordértékeket, a képek forrása pedig az X-re átnevezett Twitteren megtalálható közösségi oldala: https://x.com/extremetemps.)
Nézve a konkrét számokat: május 28-án Pakisztánban 51,5 fokot mértek napközben, 32 fokot éjszaka (a hivatalos adatok mindig árnyékos, két méteres magasságban kihelyezett mérőműszerek adatai). Iránban, Zábulban május végén 49,6 fok volt, Ománban 48,6, Türkmenisztánban pedig 45,7 fokot mértek. Ománban az éjjeli maximumhőmérséklet is megdőlt 36 fokkal. Trópusinak akkor nevezünk egy éjszakát, ha a hőmérséklet éjjel sem csökken le 20 fok alá – na de minek nevezzük azt, ha még éjjel is 36 fokot mutat a hőmérő??
Európában, Spanyolországban (azon belül is Andalúziában) május végén 10 napon át volt a napi maximumhőmérséklet 38 fok feletti. Franciaországban 10 napon át mértek 35 fok feletti hőmérsékletet – ez nyár közepén még csak nem is lenne váratlan és meglepő, de ez május végén volt. Angliában szintén melegebb volt a szokásosnál, itt folyamatosan 30 fok feletti értékeket mértek, de a májusi melegrekord itt is megdőlt 35,1 fokkal Londonban, illetve Walesben is, 32,9 fokkal Cardiffban. Portugáliában először mértek májusban 40 fok feletti hőmérsékletet, egészen pontosan 40,3 fok volt Mora községben. Jutott azért Közép-Európára is rekorddöntés: Svájcban 34 fok volt, Ausztriában 33,3, Szlovéniában 31,9, Horvátországban 34,2. Magyarországon is sikerült egy melegrekordot dönteni: május 25-én Budapesten 32 fokot mértek.
Észak-Amerikában Kanada is megjárta: Brit Kolumbiában 36,3, Saskatchewanban 37,6, Manitobában pedig 37,4 fokot mértek. Ezek a normális május végi hőmérséklethez képest 8-12 fokkal magasabb értékek. Kelet-Ázsiában Tajvanon 40,2, Thaiföldön 37,8 fok volt.
Összefoglalva: nagyon úgy tűnik, hogy Guterresnek igaza volt három éve, amikor globális felmelegedés helyett globális felforrásról beszélt. Viszont hogy ennek milyen következményei lesznek (egészségügyi, élelmezésügyi, az édesvízkészleteket érintő, illetve, milyen közvetlen és közvetett gazdasági és politikai), még nem tudni, csak azt, hogy az emberiség továbbra sem érzi úgy, hogy tenni kéne valamit a felmelegedés és klímaváltozás ellen. Minek is? A népesség kb. 15 százaléka nem „hisz” a globális felmelegedés tényében, ahogy az Egyesült Államok elnöke is csak egy hoaxnak tartja azt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrások helyett továbbra is a fosszilisipar szolgáltassa bolygónk energiafelhasználásának nagy részét.
