1. Ki zengeti hitelesebben a szabadság himnuszát, mint a rabságban tartott lelkek?

Aligha van felemelőbb kórusa az operairodalomnak, mint a rabszolgáké Giuseppe Verdi (1813 – 1901) halhatatlan operájában. „A Nabucco Verdi egyik legnépszerűbb, négyfelvonásos operája. Szövegkönyvét Temistocle Solera írta Anicet-Bourgeois és Francis Cornu bibliai témájú története alapján. Ősbemutatójára 1842. március 9-én került sor a milánói Teatro alla Scalában. A Nabucco premierjének hatalmas sikerével Verdi az európai zeneszerzők élvonalába került. A darab leghíresebb kórusműve a Va’ pensiero (Zsidók kórusa), mely hazafias szövege miatt az olaszok egyik kedvelt dala lett az 1848-as forradalom során. A címszereplő II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király.” (Wikipédia) 1901-ben, Verdi temetésén Milánó lakosai a környező utcákban a Va’ pensiero-t énekelve kísérték a menetet.

Olaszul, az élő előadásból, így hangzik (magyar felirattal)

2. Szálljon bátran a feltámadt ének

„Mint a fecske, repülj messze földre,
Színarany szárnyú gondolat repülj el!
Rég nem látott hazámba kerülj el,
Vár a hőn szeretett szép otthoni táj.
Üdvözöld várunk száz ősi tornyát,
Nézz az áldott, az egykor oly virágzó völgybe…
Tudd meg bús földünk szánalmas sorsát,
Ó az emlék, hogy kínoz, hogy fáj!
Bölcsek lantja a fűzfának ágán,
Ó miért lett oly néma a húrja?
Zengjen áradjon dallama újra
Mondja el, hogy mily szép volt a múlt.
Keljen életre mindenki száján,
Szálljon bátran a feltámadt ének.
Adjon hangot e sorsűzött népnek,
Mely a bús szívbe új lángot gyújt.
Fényes új lángot gyújt!”

Sokatmondó, hogy a milánói ősbemutató után nem egészen öt évvel az operát Pesten, a Nemzeti Színházban is bemutatták, 1847. január 2-án. A következő év tavaszán már lángolt a szabadságharc. „Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!”

Magyarul így hangzik (Felvétel 1979-ből, előadja a Magyar Rádió és Televízió ének- és zenekara, vezényel Breitner Tamás)

3. Lesz itt még köztársaság!

2015 óta, a kivégzett aradi vértanúk és Batthyány Lajos gyásznapja mellett, október 6-a a magyar történelemből kitörölhetetlenül Göncz Árpád halálának örök emléknapja is. Öt évvel ezelőtt hunyt el a harmadik Magyar Köztársaság első elnöke (1990 – 2000). Kilencvenedik születésnapján megható szerenáddal köszöntötték, a Szabadságkórus magyar szövegét Fábri Péter írta.