Az év első hét hónapjában az államháztartási hiány 48,08 milliárd lej volt, ami 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej). Ez GDP-arányosan azt jelenti, hogy 3,99 százalékról 2,34 százalékra csökkent a költségvetési hiány, ami 1,65 százalékpontos javulást jelent – írja a Pénzügyminisztérium közlése alapján a G4Media.
A tárca a közleményében úgy értékeli, hogy az adatok megerősítik a költségvetési konszolidáció folytatódását. Hangsúlyozzák, hogy a csökkenés nem egyszerűen a beruházások leállításával magyarázható, hanem a kiadások jobb ellenőrzésével és a bevételek növekedésével. A költségvetési bevételek 11,2 százalékkal nőttek, miközben az összes kiadás mindössze 2,9 százalékkal emelkedett. Eközben a beruházások is tovább növekedtek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint az első hét hónap adatai azt mutatják, hogy sikerült fenntartani a költségvetési hiány csökkenésének és a államháztartás stabilizálására vonatkozó törekvéseket.
„A hiány (a tavalyi év azonos időszakához képest) 1,65 százalékpontos csökkentése a kiegyensúlyozott gazdálkodás bizonyítéka, amelyben a fiskális felelősségvállalás közvetlen gazdaságtámogatással párosul. Megszakítás nélkül folytattuk az áfa-visszatérítéseket, több mint 20,4 milliárd lejt utaltunk vissza a vállalatoknak a szükséges likviditás biztosítására, és a forrásokat elsődlegesen a fejlesztések fő pilléreihez irányítottuk, ahol az európai uniós forrásokból és a PNRR-ből finanszírozott beruházások több mint 60 százalékkal növekedtek” – mondta a miniszter, aki szerint az államháztartás stabilabb alapjainak megerősítése után a következő cél az egészséges és fenntartható gazdasági növekedés beindítása
2026 első hét hónapjában összes bevétel 412,31 milliárd lej volt, ami éves összevetésben 11,2 százalékos növekedést jelent. A GDP arányosan az összbevétel 0,71 százalékponttal emelkedett. Ezt egyrészt az adóbevételek (mindenekelőtt az áfa, valamint az ingatlanokra kivetett adók és illetékek), másrészt az európai uniós források növekedésének az eredménye. Az adóbevételek 15,4 százalékkal, 214,32 milliárd lejre növekedtek 2025 első hét hónapjához viszonyítva. Az uniós visszatérítések és a támogatások 37,28 milliárd lejt értek el, ami 30,3 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.
Ehhez képest az összkiadás az év első hét hónapjában 460,39 milliárd lej volt, ami nominálisan 2,9 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A GDP arányosan a kiadások csaknem egy százalékponttal csökkentek.
A vissza nem térítendő külső forrásokból finanszírozott projektek összesen 45,88 milliárd lejt tettek ki, ami azt jelenti, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest 39,1 százalékkal növekedtek a kifizetések. Megjegyzik, hogy a helyreállítási alap vissza nem térítendő komponenséhez kapcsolódó kiadások több mint kétszer magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor a beruházási kiadások 76,51 milliárd lejre emelkedtek, ami 14,83 milliárd lejjel több, mint 2025 azonos időszakában. A beruházások volumenének 71,05 százalékát európai uniós forrásokból és a PNRR-ből támogatott projektek jelentik.
„Azonban helyesen kell értelmeznünk az elkövetkező hónapok költségvetés végrehajtási adatait is. Augusztustól láthatóvá válik a 2025 júliusában elfogadott intézkedések hatásainak éves szintű érvényesülése, így a viszonyítási alap megváltozik, és a tavalyi évhez képest a különbségek természetesen csökkenni fognak” – tette még hozzá a pénzügyminiszter.
