Spanyolország hosszú időn át a romániai kivándorlás egyik legfontosabb célországa volt, most azonban látványosan fogy az ott élő román közösség. Csak 2026 második negyedévében mintegy 5300 román állampolgár hagyta el az országot, írja a Cotidianul a spanyol országos statisztikai hivatal adataira hivatkozva. A lap szerint a lakásárak és a bérleti díjak emelkedése egyre több család számára teszi kérdésessé, megéri-e még Spanyolországban maradni.
A spanyol statisztikák szerint egy évek óta tartó tendencia folytatódik tulajdonképpen: miközben Spanyolország népessége a bevándorlásnak köszönhetően történelmi csúcsra emelkedett, az ott élő románok száma folyamatosan csökken.
Másfél évtizeddel ezelőtt még éppen ellenkező irányba tartott a folyamat: Spanyolország a 2000-es évektől a romániai munkavállalók egyik legfontosabb célpontja lett. Az építőipar és más, munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok százezreket szívtak fel, Románia 2007-es uniós csatlakozása pedig még könnyebbé tette a munkavállalást és a letelepedést.
A román közösség létszáma 2012–2013 körül érte el a csúcsát, amikor nagyjából 750 ezer román állampolgár élt Spanyolországban. Ezután azonban megfordult a trend: 2015-re körülbelül 690 ezerre, 2018-ra 600 ezerre, 2021 elejére pedig 565 ezerre csökkent a számuk.
A fogyás a járvány után sem állt meg. 2022 elején 546 953 román állampolgárt tartottak nyilván Spanyolországban, 2023-ban már csak 538 699-et, 2024-ben 532 456-ot, 2025 elején pedig 521 181-et. Vagyis a csúcsidőszakhoz képest több mint 200 ezerrel lett kisebb a román közösség.
A romániai munkavállalók távozása nem egy általános kivándorlási hullám része. Spanyolország lakossága ugyanis tovább növekszik, és megközelítette a 49,8 millió főt, ami történelmi rekord. Csak 2026 második negyedévében mintegy 34 ezer kolumbiai, 23 300 venezuelai és 21 100 marokkói érkezett az országba.
A fogyás egyik magyarázata a lakhatási válság lehet. A spanyolországi lakásárak 2026 első negyedévében 12,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, a használt lakások pedig még ennél is nagyobb mértékben, 13,5 százalékkal drágultak. A nagyvárosokban a bérleti díjak is egyre nagyobb terhet jelentenek, különösen azoknak, akik alacsonyabb vagy közepes fizetésből élnek.
Az OECD adatai szerint 2022 és 2024 között körülbelül 345 ezer új lakás építését engedélyezték Spanyolországban, miközben a háztartások száma ugyanebben az időszakban mintegy 604 ezerrel nőtt.
A fizetések nem tudták ledolgozni az elmúlt évek drágulását: az OECD szerint 2026 első negyedévében a spanyol reálbérek még mindig körülbelül 2 százalékkal maradtak el a 2021 eleji szinttől, és egy fizetésből a lakbér és az alapvető megélhetési költségek kifizetése után jóval kevesebb megtakarított pénz marad meg. Emiatt azok számára, akik tizenöt-húsz évvel ezelőtt elsősorban a magasabb nyugati bérek miatt költöztek ki, már kevésbé egyértelmű a mérleg.
Az adatokból ugyanakkor nem derül ki, hogy a Spanyolországot elhagyó romániai munkavállalók közül hányan térnek valóban haza. Egy részük más uniós országba is továbbköltözhet, ezért az 5300 távozót nem lehet automatikusan 5300 hazatérőként értelmezni.
