Egyre nagyobb a káosz a repülőtereken. A pandémia alatt a légitársaságok és a repülőterek komoly létszámleépítést hajtottak végre a beszakadó utaslétszám miatt. Most a nyári főszezonban nehéz pótolni a munkaerőt, rengeteg a késés és a járattörlés. Sosem volt még ennyire bizonytalan repülni.
Nem véletlenül mondott le az EasyJet operatív igazgatója. Peter Bellew azt követően jelentette be hétfőn a távozását, hogy az elmúlt hetekben a brit diszkont-légitársaság járatok ezreit törölte.
A Mabrian elemzőcég legfrissebb adatai szerint magasan az EasyJet vezeti azt a listát, amely az elmúlt két hét járattörléseit vezeti. A július 1–15. közötti utazások esetében 1394 járatot törölt az EasyJet június 14. és 28 között. A második helyezett a török Turkish Airlines volt 399, a harmadik a Scandinavian Airlines 145, míg a negyedik helyen a Wizz Air állt 86 járattörléssel.
„Soha nem láttunk még ehhez hasonlót. Ez a trend a légitársaságok és repülőterek munkaerőpiaci nehézségeit tükrözi, ami miatt nem tudnak visszatérni a 2019-es kapacitási szintre” – jegyezte meg a Mabrian. A cég adatai egyébként csak a jó előre bejelentett törléseket tartalmazza, azokét nem, amikor a légitársaság a járat indulását megelőző napokban vagy órákban jelenti be a törlést.
Pedig utóbbiból van több. „Tizenegy éve dolgozom a Lufthansanál, de ilyen káoszt, mint amit az elmúlt két hétben átéltem, még nem tapasztaltam. A teljes összeomlás előtt állunk” – mondta egy légiutas-kísérő a Business Insidernek. A neve elhallgatását kérő stewardess szerint ha minden így megy tovább, kártyavárként fog összeomlani a rendszer.
Nincs elég ember
A legnagyobb gondot a munkaerőhiány okozza. A légitársaságok a koronavírus-járvány alatt sok alkalmazottat bocsátottak el, miután drasztikusan visszaesett az utaslétszám. Ezt a munkaerőt nehéz pótolni, a légiutas-kísérők képzése sokáig tart, a pilótákéról nem is beszélve.
További nehézség, hogy a stewardess elmondása szerint a Lufthansánál a képzések is leálltak, az állományban tartott munkaerő nem kapta meg a szokásos éves refreshmentképzést, amikor a legújabb szabályokkal ismertetik meg őket, és átismétlik a fontosabb tudnivalókat.
Ez viszont kell a licenchez, ami nélkül nem repülhetnek. Sokan vannak, akik emiatt nem vehetik fel a munkát. Még most is jelen van a koronavírus, ugyanis sokan fertőződtek meg, így értelemszerűen betegszabadságon vannak.
A munkaerő hiányával nemcsak a légitársaságok, hanem a földi kiszolgálók is küzdenek. Kevés az ember a biztonsági ellenőrzéseken, a becsekkoláskor és a poggyászok pakolásakor is. Mivel a repülőterekre szigorú szabályok vonatkoznak, csak a jelentkezők biztonsági ellenőrzése heteket vesz igénybe, és a képzés csak ezt követően indulhat.
Csak néhány példa az elmúlt hetekből: Hollandia legforgalmasabb repülőtere, a Schiphol csökkenti a járatok számát, mert a légitársaságok napi több ezer utasa meghaladja azt a kapacitást, amellyel a biztonsági személyzet meg tud birkózni.
Budapest még talpon van
A londoni Gatwick és Heathrow repülőtér arra kérte a légitársaságokat, hogy korlátozzák a járatok számát. Az észak-amerikai légitársaságok levélben fordultak Írország közlekedési miniszteréhez, sürgős intézkedést követelve a dublini repülőtéren tapasztalható jelentős késések kezelésére.
„A nyári időszak berobbanása, a Covid utáni légi forgalom dinamikus növekedése és ezzel együtt a korábban sosem tapasztalt, Európa-szerte megjelenő munkaerőhiány hatalmas kihívások elé állítja a repülőtereket az egész kontinensen” – írta közleményében a Budapest Airport.
A repülőtér szerint jelenleg a járattörlések a budapesti repülőtér működését csak kis mértékben befolyásolják, heti szinten 10-15, üzemelési okból történő járattörlés tapasztalható a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
Lemondott az EasyJet operatív igazgatója a tömeges járattörlések miatt
A járattörléseket két körülmény befolyásolja: az egy nap több útvonalon közlekedő repülőgépek esetében a nap végére halmozott késések miatt az adott repülőgép utolsó járata már nem indul el, mert addigra a fogadó repülőtér bezár. A másik indok pedig, hogy más repülőtereken nem tudják kiszolgálni az adott járatot munkaerőhiány miatt, így a gép nem érkezik meg Budapestre.
Általános tapasztalat lett viszont, hogy az érkező járatok nem vagy csak részben hozzák el a rajtuk tartózkodó utasok feladott poggyászát. Ez a jelenség légitársaságoktól függetlenül előfordul, hiszen az oka ugyanúgy az egyes repülőterek földi kiszolgálószemélyzetének hiányára vezethető vissza. Optimális esetben az induló állomáson hagyott poggyászok még aznap, egy másik járattal megérkeznek, de az is előfordulhat, hogy csak egy-két napos késéssel jutnak el Budapestre.
Mi van akkor, ha törlik a járatot?
Az Európai Unióban vannak az egyik legszigorúbb utasvédelmi szabályok a világon. A 2004-ben hozott, úgynevezett 261/2004-es EK-rendelet szerint a légitársaságoknak gondoskodniuk kell az utasokról, sőt kártérítési kötelezettségük is van, ha saját hibájából késik a gép vagy törlik a járatot. (Az EU-ból induló járatok esetében, illetve ha az EU-ba repül uniós, izlandi, norvég, brit vagy svájci légitársasággal.)
Az Európai Unión belül 1500 kilométer vagy annál rövidebb útvonal esetén 250 euró, 1500 kilométernél nagyobb távolság esetén 400 euró. Uniós repülőteret nem uniós repülőtérrel összekötő járat esetében van még egy szabály, e szerint 3500 kilométernél hosszabb repülőút törlése esetén 600 euró kártérítés jár az utasoknak.
Kivétel ez alól, ha 14 nappal korábban jelzi a törlést a cég, ekkor nem jár a kártérítés. Ugyanezek az összegek érvényesek akkor is, ha valaki ugyan eléri az úti célját, de több mint háromórás késéssel. Megtagadott beszállás esetén is jár a kártérítés – számos esetben túlfoglalás történik, azaz a légitársaság több jegyet ad el, mint amennyi helye van a repülőgépen.
Ha késik a gép, akkor a cégeknek ellátást is kell biztosítaniuk az utasoknak: a várakozási idővel arányosan étkezést és frissítőket, szállodai elhelyezést, ha egy- vagy többéjszakás ott-tartózkodás válik szükségessé, szállítást a szállás és a reptér között, két telefonívást vagy e-mail-küldési lehetőséget.
Repülőtéri káosz: a pandémia visszaüt
Akár három évre visszamenőlegesen is (bizonyos tagállamokban ennél rövidebb ideig) igényelhető a kártérítés, azonban egy korábbi uniós felmérés szerint a jogosultak mindössze három százaléka nyújtja be az igényt.
„Rengeteg megkeresést kapunk, sokan próbálnak élni a jogaikkal, ha késett vagy törölték a járatát” – mondta a Szabad Európának Bokor Péter, a Késett a Gépem Kft. szakmai vezetője. A kártérítési igények behajtására specializálódott cég vezetője szerint fontos tudni, hogy csak akkor jár a kártérítés, ha a légitársaság hibájából történt az incidens.
„Kártérítés abban az esetben járhat az utasoknak, ha a légitársaságnak felróható esemény miatt kell törölni a járatot vagy szenved el hosszú késést. Ilyen esemény lehet például a repülőgép műszaki hibája, a személyzet hiánya vagy a légitársaság munkavállalóinak sztrájkja is” – mondta.
Nem jár viszont kártérítés például, ha rossz időjárás, vulkánkitörés, terrortámadás, repülőtér-lezárás miatt kell egy járatot törölni. A cég, ha befogadja a kártérítési igényt, felveszi a kapcsolatot a légitársasággal, és intézi az ügyet, egészen a bírósági tárgyalásig bezárólag. Persze nem ingyen, a kártérítési összeg 25 százalékát kell kifizetni a vállalatnak.
„Most a legtöbb légitársaság egyébként a repterek túlzsúfoltságára hivatkozva törli a járatát. Ez egy olyan ok, ami nem róható fel a légitársaságnak, vagyis nem jár a kártérítés. Nagy kérdés, hogy valóban emiatt nem indult-e el az adott járat. Érdemes alaposan utánamenni a történteknek” – mondta Bokor Péter.
A szakmai vezető szerint a budapesti repülőtéren sokkal jobb a helyzet, mint egyes nyugat-európai légikikötőkben, viszont a heti 10-15 járattörlés helyett közel hatvan desztináció esetében nem indul vagy érkezik meg Ferihegyre a gép.
Ha a légitársaság nem fizet kártérítést, attól még tovább lehet vinni az ügyet. Például lehet a békéltető testülethez is fordulni, amely egy, a bírósági tárgyalást megelőző vitarendezési fórum. Elvileg hatvan napon belül intézkednek, összehoznak egy találkozót a vitás felekkel. A békéltető testület határozata nem kötelező érvényű, vagyis ha nincs megegyezés, irány a bíróság
Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
